Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

A cselekvés helyi értéke: helyhatósági törekvések és eredmények - Anyagi feltételek, szervezeti és igazgatási sajátosságok, módosítási törekvések

Afentitől gyökeresen eltérő helyzet jellemezte Buda „főváros ” pénzügyi viszonyait az 1867 előtti időszakban. Jóllehet a város 1866-os bevételei a pestinek alig 13, kiadásai pedig 18%-át tették ki, eladósodottsága— az 1849-es bombázási, de főként az 1859-ben rájuk kényszerített hatalmas, 2 milliós sorsolási kölcsön terhei folytán - ennek ellenére nagyobb volt a pestinél, s gyakorlatilag kizárta bármifajta fejlesztés lehetőségét.356 Az említett példaévben is csupán a Rudas fürdő karbantartására, s némi kövezésre futotta. A szűkös forrásokkal bíró város azonban - mintegy híven hivatalnok-város jellegéhez - arányait tekintve a pestinél kétszerié nagyobb igazgatási apparátust finanszírozott. Az adminisztráció kevésbé specializálódott voltára utal, hogy míg a balparton a nem végleges hivatalnokok napidíjai elenyészőek voltak, Budán ezen költségek az ossz hivatali javadalmazások 17%-ára rúgtak. A „főváros ’’ ekkor még a pestinél valamivel karakteresebb kulturális arculatára utal (példként a budai főreál jelentőségét említhetjük) ugyanakkor a közoktatási költségek arányának több mint kétszeres részesedése (3,4/ 8,1%). Pesten a szegényház, árvaházak, egyéb intézményesült finanszírozási gyakorlat folytán jobbára már kialakultak a szociális intézményi keretek; ezek hiányával magyarázható az ilyen jellegű budai kiadások elenyésző aránya (6,8/0,6%).

A bevételi oldalon az egyes jövedelemforrások megoszlása tekintetében több hasonlósággal mint különbséggel találkozunk.357 A budai gyengébb adóképességgel függ össze mind az állami adó 33,3%-át kitevő községi adópótlékból, mind a díjakból, illetékekből származó ilyen jellegű jövedelem pestinél csekélyebb bevételi aránya. A budai városi vagyon hasznosításának nagyobb mértéke a kitelj edt erdő- és egyéb földbirtok haszonbéri bevételeiben leli magyarázatát.

Az alkotmányos viszonyok helyreállítása, a kormány korszakos fejlesztési törekvései, a Béccsel való versenykényszer - mint utaltunk erre - a városfmanszíro- zás terén is új helyzetet teremtett. Az önkormányzat 1867 közepén történt helyre- állítását követően a Pest városi közgyűlés sorozatban hozta a nagy költségigényű

356 Buda szabad kir. főváros közköltség előirányzata 1868-ra [az 1866. évi zárszámadási adatokkal], BFL IV. 1106.b. 3664/1869. lvt. sz.

357 Az „Összes adó” förovat budai arányai a valóságban kisebbek lehettek a kimutatottnál, mivel az eredeti forrásban nem részletezett „Javadalmak összege” is a „Városi vám” rovatában szerepel. Nem szerepel továbbá az eredeti városi számadásban a „Rudas fürdő bevétele” sem, amelynek ismerete szintén módosítaná az itt közölt adatokat. Vö.: BUDA, 1871. [Az 1869-es zárszámadási adatokkal.]

194