Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

A cselekvés helyi értéke: helyhatósági törekvések és eredmények - Anyagi feltételek, szervezeti és igazgatási sajátosságok, módosítási törekvések

adó és illetékek folytán az igazgatási dologi költségek - a későbbi időszak viszonyaitól merőben eltérő módon - még a személyieket is meghaladták.352

Az 1866-os Pest városi beruházások zömét még a legelemibb, részint biztonsági szempontú fizikai infrastruktúra megteremtése: főként a folytatólagos rakpartépítkezések, valamint a város jobbára belső részeire korlátozódó kövezési munkálatok alkották. A látványszempontú városélmény, illetve a közösségi és spirituális igények elsődlegességére utal a csatornázási költségeket meghaladó Redout-építke- zés, a városligeti kiadások, valamint a templomépítkezések (józsef-, ferenc- és lipótvárosi) magasabb kiadási összege.

Jóllehet a széleskörű kölcsönfelvételek gyakorlatát a közvélekedés a modem intervencionalista várospolitika képzetéhez kapcsolja, a szűkös bevételi források azonban már a regulativ városigazgatás időszakában is szükségessé tettek ilyen irányú tranzakciókat. így Pest városa 1853 decembere és 1865 szeptembere között - döntően az említett beruházásokra - összesen 1 136 800 forintnyi kölcsönt vett fel, főként osztrák bankoktól.353 Már 1866-ban is jelentős, 165 860 forintnyi, a kiadások 9,2%-át kitevő kölcsöntcher nehezedett a városra.

Már a Rottenbiller Lipót főpolgármester és Gerlóczy Károly főjegyző által jegyzett, a Helytartótanácshoz intézett ugyanazon évi jóváhagyási kérelemben is számos olyan megállapítással találkozunk, amely a későbbi alkotmányos éra felterjesztéseiben is visszaköszön. Legfontosabb ezek közül a fővárosi szerepkörből fakadó, s a város „falain”, hagyományos illetékességi körén túlterjeszkedő, akár állami, akár helyhatósági tehervállalást indokoltnak tekintő érvek és igények sora. A város vezetői joggal hivatkoztak ezek körében például mind a törvénykezési, mind a rendőrségi, mind a nem pesti illetőségű fegyencek betegápolási költségeinek súlyos terheire. Már ekkor érzékelhető a hagyományokon alapuló, lokális városi szükségletekre és igényekre szabott, forrásbővülést lehetetlenné tevő bevételi korlátozottság miatti feszültség és zavarodottság. Erre utalnak Rottenbillerék azon megállapításai, melyek szerint mivel a városnak „jelentékenyebb jövedelmi forrá352 Ezek a 198.390 forintnyi igazgatási dologi költségek egyharmadát, relatív többségét (66 374 forint) alkották.

353 1853. december 1. Bécsi Takarékpénztár: 315 ezer; 1854. december 1. Bécsi Takarékpénztár: 210 ezer; 1864. november 18. Osztrák Nemzeti Bank: 356 800; 1865. szeptember 13. Magyar Földhitelintézet: 255 ezer forint. A törlesztőrészletek és a kamat egyenként évi 20 250 és 37 500 forint közötti összegeket tett ki. STK VB. 126.

192