Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

A cselekvés helyi értéke: helyhatósági törekvések és eredmények - Anyagi feltételek, szervezeti és igazgatási sajátosságok, módosítási törekvések

dásra, új célok kitűzésére, s ezekhez új források biztosítására még Pest különálló városi léte alatt sor került.

Az egyesített főváros szervezési munkálatainak elhúzódásával indokolták, valójában azonban a forráshiány miatti zavarodottság, valamint a közgyűlési kontroll feletti kötélhúzás volt az oka annak, hogy mind az 1874., mind az 1875. évi költségelőirányzat elfogadására már csak az adott tárgyévben, a kormánytól kieszközölt indemnitás birtokában kerülhetett sor. A tervezeteket a szűkösség és a gazdasági válság fővárosra gyakorolt bénító hatása jellemezte.350

Az 1866-os, 1867-esés 1868-as Pest városi előirányzatok még a sokéves bevételi és kiadási arányokat követve készültek. Összeállításuk során az egyensúlyi helyzet mindenáron való fenntartása mellett a korlátozott mozgástér tudomásul vétele, s a hagyományokon alapuló városi szükségletek biztosítására való törekvés dominált.351

Az 1867 előtti ancien regime városi költségvetési viszonyait az 1866. évi Pest városi kiadási és bevételi tételek arányait véve figyelembe, egyrészt a hagyományos rendészeti jellegű igazgatás nyilvánvaló primátusa, a beruházások tekintetében pedig egyfajta statikus szemléletmód jegyében az elemi igényekre való kor- látozódás jellemezte. Ennek megfelelően az összráfordítások több mint háromnegyedét (76,1%) kitevő folyó kiadások körén belül a legtetemesebb költséget a saját városi kapitányság javadalmazási terhei, s a szintén városi irányítású törvényszék szükségletei alkották. S míg az 1867 utáni alkotmányos időszak magyar állama az állami adó és bélyegilletékek mérséklésével nem elhanyagolható támogatást nyújtott, még a provizóriumot követő átmeneti állapotokra is az állami tehervállalás nagyfokú elutasítása jellemző. Az is erre utal, hogy a várost terhelő magas állam350 A törvény (1872:XXXVI. te. 90. §. 1. bek.) alapján a költségelőirányzatot november végéig kellett volna megtárgyalni. A három város vagyonának és tartozásainak egyesítéséről a 18. § rendelkezett. BFL lV.1403.a. 185/1874., 376/1874., 402/1874., 580/1874., 689/1874., 749/1874., 837/1874. kgy. sz.

351 A városi költségvetés és zárszámadás összeállításáról az egész korszakra vonatkozóan egy 1862-es részletes helytartótanácsi utasítás rendelkezett. „Ideiglenes utasítás. Szabad királyi és ezekhez hasonló városok részére, a Község tulajdon kezeléséről, a vagyon kezelése iránti alapelveket, továbbá a Leltár és közköltség előirányzat készítését, a pénztár kezelését és a számadástételt érdeklőleg". BFL IV.1216.a. 2. doboz. 61.731/1862. (szeptember 14.) Htt. sz.

191