Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Csoportkép, fővárosi háttérrel – A városatyák - Társadalmi profil

Lloyd Társulat, az OMGE, stb. Az egyesületi típusoknak régi és új közgyűlési tagok közötti megoszlását szemlélve azonban feltűnő különbségeket találunk. A szakmai szervezetek és egyesületek részesedési aránya a régiek esetében ugyanis csupán kb. negyede volt az összes szervezetének. Az új városatyák esetében ez az arány viszont már csaknem egyharmados, s többször találkozunk velük olyan újabb keletű szerveződések irányító testületéiben, mint pl. a különféle kereskedelmi körök, az egyetem vagy a műegyetem államvizsgabizottsága, iskolaszéki elnöksége, Vöröskereszt, Tűzoltóegylet, stb.

Körülbelül hasonló arányban kultiválták a régi és új városatyák a kulturális és jótékonysági, valamint a politikai jellegű egyesületeket. Régebbi alapításújellegzetes helyi kulturális egyesületek között tarthatjuk számon a gyakran előforduló zenei egyesületeket, mint pl. a Pest-Budai Hangász Egyletet, a Pest-Budai Dalárdát, a Zeneművészetet Támogató Egyletet. Az egyéb kulturális egyesületek között a Népkönyvkiadó Egyletet említhetjük. A sport korai kultuszára, s annak a közgyűlési tagok közötti népszerűségére utal a Tomaegylet előfordulása az olyan patinás, tágabb értelemben kulturális szervezetek mellett, mint a budai és a pesti lövészegylet. Az új tagok körében is gyakrabban előforduló, újabb keletű kulturális intézmények között említhetjük viszont a Konzervatóriumot, a Magyar Képzőművészeti, vagy a Történelmi Társulatot.

Városi alapítású, felügyeletű, vagy a várossal egyéb módon kapcsolatban lévő jótékonysági egyletek vezetői, vagy felügyeleti szerveiben gyakran találunk többeket mind a régi, mind az új városatyák soraiból. így a régiek közül viszonylag sokan fordultak elő az olyan patinás egyletek vezető testületéiben, mint a pesti Vakok Intézete, vagy a Concordia Pesti Jótékonyegylet, avagy az egyes városrészek polgárságához, illetve egyes szakmákhoz kapcsolódó, egy-egy szentről elnevezett betegsegélyezési és temetkezési egyletek, mint a Szent István, József, János, Noé, Erzsébet, Teréz, stb.

Noha a „modem” időkben alakult jótékonysági egyletek választmányai számos régi városatyával is büszkélkedhettek, ezekben mégis valamivel több, a helyi köz- ügyekbe csak később bekapcsolódott fővárosival találkozunk. Ilyen újabb keletű, sokszor specifikus társadalmi csoport számára alakult, karitatív szervezet volt többek között a Kereskedők Beteg- és Nyugdíjegylete, az Országos Tanári Egylet, a Gyermekőrző Intézet Eltelj esztésére Alakult Egylet, a bölcsődék ősének tekinthető Csecsemőőrző Intézet, avagy a gyermekgyógyászat terén úttörő szerepet játszott Szegénygyermekkórház Egylet.

170