Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Csoportkép, fővárosi háttérrel – A városatyák - Társadalmi profil

Régi és új városatyák nagyjából hasonló - kisebb - mértékben vettek részt ki­mondottan politikai-társadalmi jellegű szervezetek munkájában. Újak és régiek is találhatók a városegyesítés előkészítése körüli vitákban szavát többször is hallató szabadelvű-demokrata irányultságú Egyenlőségi Körben, s a valamivel talán kon­zervatívabb Nemzeti Kör vezető testületéi is egyként helyet adtak patinás patríciusoknak és újsütetű világvárosépítöknek. A várospolitikai vezetőréteg mentalitásának módosulására teljes egyértelmű­séggel az egyházi és a városi intézményi szervezetekben mutatott aktivitás eltérő foka utal. Noha a régi közgyűlésekben is előfordult - főként az igen intenzív egyházközségi életet élő evangélikus - városatyák fokozott hitegyleti szerepvállalása, az újak e tár­gyú érdekeltségének jelentős arányú megnövekedése mégis az izraelitáknak még a luteránusokat is felülmúló hitközségi aktivitásával magyarázható. Vagyis míg a régi­ek között elő-előfordultak evangélikus egyházi és iskolakurátorok, presbiterek, a gö­rög-román egyházhatósághoz delegáltak, - most viszont az új érában szinte alig találunk olyan tehetős izraelita gyárost vagy nagykereskedőt, akinek ne lett volna va­lamilyen tisztsége vagy legalább választmányi tagsága a helyi hitközségnél. Külön ki kell emelni a hitközségi irányítás alatt működő, de karitatív vagy kulturális jellegű különféle egyleti aktivitást: Izraelita Beteg és Temetkezési, Kéz- és Földműves Egy­let, Hitközség Iskolai, Jóléti, Kórházi, Kultúr-, vagy Pénztári Választmány, Pesti Iz­raelita Hölgyegylet, Izraelita Országos Iroda Elnöksége, stb. A jótékonysági-karitatív városi létesítmények közvetlen képviselőtestületi el­lenőrzését szükségesnek tartó hagyományos, „gyámolító” mentalitás következmé­nyeként 1873 előtt az Erzsébet Leány- és a József Fiúárvaház, valamint a Szegényház és a Dologház bizottmányi felügyeletét kizárólagosan közgyűlési tagok látták el. Lássuk ezek után, hogy egy-egy igen intenzív egyleti életet élő személy eseté­ben hogyan festett a társadalmi aktivitás. A tíz legtöbb társadalmi szervezetben vezető szerepet játszott közgyűlési tag között két régi polgárt találunk: Fuchs Rudolf dohánynagykereskedőt és Ludvig János bábsütőmestert. Előbbi a szepesi patríciusok közül való volt, 1842 óta ren­delkezett pesti polgárjoggal, s 1848-tól fogva volt folyamatosan a pesti közgyűlés tagj a. 1873-ban három ház után fizetett 2265 forint házbéradót, mint lipótvárosi vi­rilista; az 1867-es tisztújításon a városrész összeíróbizottságának elnöke, s hét 171

Next

/
Oldalképek
Tartalom