Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)
Csoportkép, fővárosi háttérrel – A városatyák - Társadalmi profil
Az egykorú városatyák igen aktív társadalmi életet éltek ezekben az esztendőkben, s többségük (52,4%) egyszerre több társadalmi szervezetnek is tagja volt. Nevük minduntalan felbukkan a különféle egyházi, szakmai, politikai, jótékonysági, kulturális, avagy valamely, közvetlenül a városi hatóságok felügyelete alatt állott intézmény vezető, ellenőrző testületé címjegyzékében. Vajon milyen azonosságokat és különbségeket fedezhetünk fel ebben a vonatkozásban régiek és új ak között? Az aktivitást illetően nem tekinthető azonosnak a két csoport, hiszen míg a már 1873 előtt is városatyaként szereplő 230 személy közül 150-nek volt ilyenféle elfoglaltsága (65,2%), addig a 242 új tag körében csupán 96 (39,7%) társadalmi tekintetben tevékeny személlyel találkozunk. 16. sz. táblázat. Törvényhatósági bizottsági tagok társadalmi aktivitása, egyesületekben elfoglalt vezető szerepük alapján 1873 Egyesület/intézmény-típus (Szervezet) Új kgy.-tagok hány szervezetben vezetőségi tagok Régi kgy.-tagok hány szervezetben vezetőségi tagok Szervezetek száma % Szervezetek Száma % Szakmai 56 32,6 87 25,3 Kulturális 33 19,2 75 21,8 Jótékonysági 32 18,6 64 18,6 Egyházi 29 16,9 24 7,0 Politikai 14 8,1 26 7,6 Városi kezelésben lévő intézmény 8 4,7 68 19,8 Összesen 172 344 Mindkét csoport körében a szakmai j ellegűnek tekinthető szervezetek, ill. egyesületek voltak a legfrekventáltabbak: mint pl. az Ipar és Kereskedelmi Kamara, a különféle céhek, a Pest-Budai Ügyvédegylet, az Orvosegylet, az Iparegylet, a 169