Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Csoportkép, fővárosi háttérrel – A városatyák - Társadalmi profil

Noha a leíró szociológia máig sem bocsátott rendelkezésre „ a nagycsoportok 'teljes körének’ rendszerezésére vonatkozó, konzisztens elméleti eszköztárat”, s gyaníthatólag „a társadalmi hieararchizálódást alakító erőforrások heterogenitása” folytán erre nem is képes, valaminő logika mentén történő tagolás, csoportbontás mindazonáltal elengedhetetlen egy effajta elemzés során.217 A társadalmi tagolódás-szerveződés háromfajta vizsgálati módja közül — strukturalista-fimkcionalista; konfliktusorientált; kapcsolathálózati - az elitek vonatkozásában persze az utóbbi volna a legcélszerűbb, ám a forrásadottságok, s főként a közgyűlési tagok korabeli kiválasztódási mechanizmusa mégis a rétegek szerinti elemzést teszi lehetővé.218 A korszakra vonatkozóan megjelent hazai prozopográfiai munkák is hasonló módon jártak el. Az ezek esetében alkalmazott módszertant és tapasztalatokat - mindenek előtt természetesen Vörös Károlyét - messzemenően figyelembe vettük. A társadalmi réteg-kategóriák kialakításakor döntően az általánosnak tekinthető, ám a csoporttagok társadalmi karakterét mégis kifejező, s a korabeli nomenklatúrát figyelembe vevő szintetikus jellegű foglalkozási csoportmegnevezéseket alkalmaztuk.219

Jóllehet Vörös Károly a teljes 1200-as virilista listák immáron klasszikusnak tekinthető elemzései során igen nagy súlyt fektetett a reálszférára, s alágazati bontásig lemenő részletességgel tárgyalja az ipar és kereskedelem reprezentánsait, ugyanakkor kisebb teret szentel akülönféle értelmiségi jellegű ágazatok bemutatásának. Ajelen dolgozat tárgyát képező csoport-meghatározottságok bemutatása során a vagyoni-társadalmi befolyás és státus mellett a társadalmi aktivitást és irányultságot is fontos körülményként értékeljük. Ezért az egyes értelmiségi jellegű rétegeket is szükségesnek véltük elkülönítem - ideértve az állami, önkormányzati és magánhivatalnokokat. (A „magánosok" — jobbára visszavonult közalkalmazottak, járadékosok, háztulajdonosok — körét gyakorlati megfontolásból vettük ide).220

217 Angelusz, 1997. 5-6. p.

218 A társadalmi osztálytagolódásra vonatkozóan szkeptikus álláspontot idézi David CANNADINE, 1995. 67. p.

219 Elvileg helytálló persze Czoch Gábornak a társadalmi rétegződés mikrotörténelmi vizsgálatának szükségességével kapcsolatosan tett azon kritikai álláspontja, amelynek alapján elveti a szocioprofesszionális osztályozást, s azzal szemben a korabeli társadalmi reprezentációk vizsgálatának szükségességét hangsúlyozza. A gyakorlatban azonban a csupán töredékesen fennmaradt nyomok és a korabeli diffúz szemléletmód komoly akadályokat gördít ennek megvalósítása elé. Czoch, 1999. 22., 29. p.

220 A foglalkozásszerkezet kialakítása során figyelembe vett munkák: BÁCSKAI, 1989.; GÜNTNER, 2000. 183-189., 196-201. p.; KÖVÉR-GyÁNI, 1998. 66-92. p.; LENGYEL, 1989. 10-38. p.;

99