Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)
VIII. A vár gazdálkodása, a katonaság ellátása
legrészletesebben és legalaposabban. Az 1584-ben felvett urbárium március 28-án kelt, és a távozó Maskó prefektus fia, Zsigmond mellett az új prefektus, Julius Herberstein, valamint Josepph Stinzl és Thobias Liechtenperger - valószínűleg Magyar Kamarai tisztviselők-írta alá. Az 1598. évi urbárium március 11-én kelt, és a vár zálogba adását készítette elő. 38 VIII. 1. 2. A vlach települések A Garam völgyében található öt falu, Wernár, Telgárt, Helpa, Sumjác és Polonka (ekkor még S gyárként veszik számba) már az első urbáriumban is csak vlachok által lakott település volt. Itt rögtön meg kell jegyeznem, hogy ezek a települések időszakonként különböző mértékben lehettek lakottak, mivel a pásztorkodó életmód leginkább télen engedte meg a nyájak őrzésével foglalkozóknak, hogy huzamosabb ideig házaikban lakjanak. Az összeírás is úgy fogalmaz, hogy annak az öt falunak a lakosai, akik a hegyekben és a Garam mentén laknak „in montibus et iuxta fluvium Gran habitantium". Ennek ellenére ezekben a falvakban is több urbáriumban is számba vettek colonusokat, akik készpénzcenzust fizettek. A vlachok közül többen 2-300, sőt még több juhot is tartottak, 100 juh után 2-2 juhot és bárányt, egy nagy sajtot, egy tót hevedert és egy tót nemezt („hewedet tot", illetve „Nemez tot") adtak évente. Akinek sem száz, sem ötven juha nem volt, az évente 1,5 mFt-ot volt köteles fizetni a várnak. (A bírák természetesen a vlach falvakban sem tartoztak adófizetéssel.) A Garam menti falvak vlach települések maradtak, de laktak a Murány völgyében Muránylehotán, Zdichaván, Kopráson és Hosszúréten is név szerint említett vlachok, Mnisányban pedig az elhagyott házakban pásztorok laktak, nevüket azonban nem vették számba. Az 1573-ban felvett urbárium a vlach falvakat és az említett Murány-völgyi településeket hasonlóan sorolja fel. 39 Ekkor már bizonyosan kiderül, hogy utóbbiak csak részben nevezhetők vlach falvaknak, mert a tizedjegyzékek szerint néhány lakosuk 37 MAKSAY (szerk.) 1959. 311-329. p. Utóbbi két okot valószínűleg Maksay Ferenc is így látta, ezért válogatta be forrásközlésébe a 16. századiak közül éppen ezt az urbáriumot. Az urbárium azért készült, mert Maskó prefektusnak ebben az időszakban készítették elő újabb udvarbírói utasítását, melyet alapos helyszíni vizsgálat előzött meg. 38 MOL E 156 Fasc. 24. No. 79. 1-50. p. 39 MAKSAY (szerk.) 1959. 315. p.
