Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)

VIII. A vár gazdálkodása, a katonaság ellátása

tizedet is adott, itt tehát vegyesen laktak vlachok és földművelők. 1584-ben már Murányban is három vlachot vesznek számba, és Mnisány mind az öt összeírt lakosa vlach volt. Az 1573. és az 1598. évi urbáriumban azt jegyzik meg, hogy azoknak a vlachoknak, akik nem tartanak állatot, egész telek után 1,5, fél telek után 0,75 mFt-ot kell fizetniük. Polonkán, Helpán, Umralehotán (Lehota minor), Hizsnyón, Kopráson és Telgárton, aki egész telekkel bírt, évente két alkalommal összesen 1,5 mFt-ot tartozott fizetni; azok a jobbágyok és zsellérek, akik nem fizettek készpénzt, és nem tartottak állatot, évi 25 dénárt; akik egyiket sem fizették, 50 dénár értékű nyestprémet tartoztak adni. Wernár és Sumjác lakosainak (ha nem tartottak állatot) egy egész telek után vagy 3 nyestbört, vagy 1,5 mFt cenzust kellett adniuk. Wernáron ha egy zsellér állatot tartott, és nem fizetett készpénzt, állatot kellett adnia; a zsellérek, amennyiben saját házuk volt, 25, akiknek nem volt, 12,5 dénárt fizettek. Sumjácon azok, akik állatot tartottak, vagy élő állatot, vagy sajtot, vagy nyerget, vagy hevedert adtak. Ez az áttekintés igazolja IIa Bálint azon állítását, hogy a vlachok mind nagyobb területen jelentek meg, ugyanakkor a tizedjegyzékek azt igazolják, hogy megjelenésük egy faluban nem jelentette azt, hogy ott a földmüvelés megszűnt. Gömör megye monográfusa szerint a vlach jog településekre vonatkozott, nem személyekre; ezen belül juhásztelkekre, amelyekhez nem tartozott külső, úrbéres föld.

41 A tizedjegyzékek között található vlachcenzus-jegyzékek-amelyekben vegyesen vannak a kétféle település lakosai - ugyanakkor azt bizonyítják, hogy a nem vlach településen élő vlachok ugyanúgy fizették a juhcenzust, mint a Garam menti települések lakosai.

42 Az 1573. évi juhcenzusjegyzéket Összevetve az ugyanebben az évben született urbáriummal azt látjuk, hogy a Zdichaván négy juhcenzust fizetők közül senki, Kopráson a háromból ketten, Lehota majorban nyolcból heten, Hizsnyón pedig háromból hárman szerepelnek az urbáriumban is. Utóbbi településen mindegyikük zsellérként, Kopráson egy, Lehotán pedig három ember a zsellérek között volt összeírva. Megfordítva az állítást: a 12 vlachcenzust adó és az urbáriumban szereplő név közül két egész telkes és két féltelkes is található. 40 1573-ban a következő települések fizettek tizedet: Nagyrőce, Vizesrét, Umralehota, Hizsnyó, Mnisány, Jolsvatapolca, Süvéte, Periász, Murány és Miglész. 41 ILA 1944-1976. I. 317. p. 42 PI. Gömöri tizedjegyzék 1572/8., 1573/8. és 1600/13. füz.