Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)

III. Birtoklástörténet az uradalom kialakulásától a vár zálogba adásáig (1602)

leit. Károly főherceg mindkét igényt felterjesztette az uralkodóhoz, akinek döntéséről nem tudunk, ugyanakkor bizonyos, hogy Murány csak az 1566. szeptember 29-én esedékes cenzust szedte be az Ajnácskőhöz tartozó falvakból, vagyis a Maskó által igényelt birtokot nem csatolták Murányhoz. Murányt tehát a központi kormányzat sokáig nem kívánta magánkézbe adni. Amikor azonban 1594-ben Fülek újra keresztény kézre került, ez a tény alapvetően megváltoztatta Murány hadászati szerepét és így az udvar hozzáállását a vár zálogba adásához. Ezt sokan gyorsan felismerték, de közülük talán elsőként Rákóczi Zsigmond jelentkezett, aki kérvényében jelezte, hogy Zólyom, Murány vagy Tokaj zálogát szerette volna megkapni 70 ezer tallérért.

85 Az uralkodónak nagy szüksége lett volna az összegre, így hamarosan megindultak a felmérések, amelyek ezeknek az uradalmaknak az értékét próbálták meghatározni. A besztercebányai alkamara pedig augusztusra el is készítette Murány urbáriumát, amelyet Miksa főherceg az Udvari Kamarának augusztus 23-án juttatott el.

86 1 5 9 8. szeptember 4-én az Udvari Kamara parancsot adott a Magyar Kamarának, hogy ellenőrizzék ezt az urbáriumot, valamint a murányi és a csábrági őrség eltartásának anyagi hátterét és a jövedelmeket kimutató felmérést, továbbá Julius Herberstein kapitányi elszámolásait is készítsék elő.

87 Azt is fel kellett mérniük, hogy azok a falvak, amelyek Fülek és Nógrád visszafoglalása előtt a töröknek is fizettek, mennyivel hozhatnának most több jövedelmet. Egy hónappal később az Alsó-ausztriai Kamara Mátyás főhercegnek (a besztercebányai alkamara kiküldött biztosainak jelentése alapján) jelentette, hogy ha Murányt zálogba adják, a katonaság ellátását továbbra is csak a gömöri tizedből lehet megoldani. A kamara azt a javaslatot tette, hogy a bevételek adminisztrálására állítsanak a zálogos mellé egy kapitányt vagy számvevőt.

88 Az Alsó-ausztriai Kamara ugyanakkor azt javasolta, hogy a vár őrségét csökkentsék, s így az alacsonyabb létszámot a vár majorságából, valamint a visszaállított sör- és borkimérési 85 OStA HKA HFU RN 65 Konv. 1598. März fol. 68r-69r. Prága, 1598. március 16. 86 OStA HKA HFU RN 65. Konv. 1598. Aug. fol. 1-4. 87 ÖStA HKA HFU RN 65. Konv. 1598. Sept. fol. 1 lr-v. A helyzetet jól jellemzi, hogy ebben és az ezt követő különféle kamarai javaslatokban egyszerre nemcsak Murány, hanem Csábrág, Szitnya és egyéb birtokok is a kérvényezők „látókörébe" kerültek. Az alábbiakban eltekintek a kérvényekben, illetve javaslatokban más birtokok helyzetének ismertetésétől. 88 ÖStA HKA HFU RN 65. Konv. 1598. Nov. fol. lr-4v. Bécs, 1598. november 6.