Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)

III. Birtoklástörténet az uradalom kialakulásától a vár zálogba adásáig (1602)

törvényes megtartásához még sokat kell fáradoznia. Egykori gyámfia ugyanis már 1542-ben Ferdinándhoz csatlakozott. így nemcsak a Bebekek, hanem Tornallyai János is az ellenfelei közé tartozott. Amikor 1549 nyarán Niklas Graf zu Salm királyi főhadparancsnok (1546-1550) vezetésével spanyol és német zsoldosok, valamint Bebek Ferenc nemesi csapatai elfoglalták Murányt, Basót fóbb társaival együtt halálra ítélték és kivégezték.

47 Basó Mátyás valószínűleg nem gondolt arra, hogy Ferdinánd ekkora anyagi áldozatot követelő hadjáratba kezd. Az uralkodónak azonban nemcsak Murány megszerzése volt fontos, hanem nővérével, Máriával kötött egyezsége után végre egész Alsó- és Felső-Magyarországon meg kívánta erősíteni hatalmát. III. 3. „Magyarföld legszilárdabb erődítménye" Az 1549. évi ostrom Bár az egész országban nagy visszhangot keltett Salm gróf felvidéki hadjárata, és több magánlevélben is megemlítik a királyi csapatok sikerét, az ostrom leírását csupán két korabeli forrásból ismerjük. A kettő közül értékesebbnek tekinthetjük a várat ostromló tüzérség parancsnokának, Bernardo de Áldanának tulajdonított emlékiratot, amely az elfogult szemtanú hitelességével számol be Murány bevételéről.

48 A másik kútfő Tinódi Sebestyén 1554-ben Kolozsvárt kiadott Krónikája, amelyet a 16. század két humanista magyar történetírója, Forgách Ferenc és 47 ISTVÁNFFY 1867. 323. p. Az ítéletet katonai törvényszék hozta, amelyet Salm nevezett ki. Az Aldana-féle emlékirat nem tér ki a kivégzés előtti felelősségre vonás módjára, de Áldana egyik levelében azt írja: „még vára sem maradt, lévén hogy Isten azt is elvette tőle egyéb birtokaival egyetemben [...] egy ingre való aranyat sem örököltek [...] fiai." ÁLDANA 1986. 263. p. A leszármazók vagyonuktól való megfosztására történő utalás jelzi, hogy nem csak az ostromlók indulatos bosszújáról volt szó. A hűtlenség (nota infidelitatis) miatt Basó vagyonához a fiscus jutott, mivel az ősi birtokból az elítéltnek a nota előtt született fiai megkapták részüket, de a később születettek nem tarthattak igényt semmilyen vagyonra. ECKHARDT 1946. 350. és 382-383. p. 48 ÁLDANA 1986. 262. p. „Magyarföld legszilárdabb erődítménye, amelybe temérdek nép elfér, s kevés hadnéppel is könnyen védhető..."