Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)
III. Birtoklástörténet az uradalom kialakulásától a vár zálogba adásáig (1602)
A hely elnevezésének nyelvészeti magyarázata felveti annak lehetőségét is, hogy a Murány név esetleg már csak a vár megépítése után keletkezett, és valójában nem a várfalszerű sziklák, hanem a völgyből is jól látható várfal alapján alakult ki. Erre a feltevésre az szolgáltathat halvány bizonyítékot, hogy az 1243. évi, a területet említő oklevél még nem Murányi nevezte meg a helyen (bár a sziklák ekkor is látványosan magasodtak a terület fölé), hanem „Márton-földjét", és amikor először nevezik Muránynak a helyet, már a várfalak is álltak. Ez a feltevés csak akkor állhatná meg a helyét, ha bebizonyosodnék, hogy az Árpád-korban a vár jelenlegi helyén volt. A későbbi murányi uradalom területe 1271 előtt még két részre oszlott. Jolsvát a tőle északra elterülő részekkel a Vizesrétig (később ezen a helyen alakult ki Mokraluka település) a Záh nem; ettől északra még valamikor 1321 előtt a Garamig a Rátoldok birtokolták (a déli részeket a Rátoldok csak a Záh-javak elkobzása után, valamikor a 14. század közepén kapták adományba 7 ). Egy 1288-ban keletkezett oklevél alapján (amely mind IIa, mind Györffy szerint az 1235-1241/42 közötti birtokviszonyokat rögzíti) a tatárjárást megelőző időszakról megállapítható, hogy a Garam forrásvidékén (a későbbi murányi uradalom északkeleti részén) királyi és magánbirtokok (Záh) váltották egymást; a Záhok tehát nem sokkal 1235 előtt kaphatták birtokaikat. Köviben királyi várnépek, a Garam és Murány környékén a király (és a földesúr) földjein vadászszolgálattal tartozó várnépek éltek. Kövihez „a királyi vár" vadas erdei, vadászó helyei tartoztak. Kövi és a Záhok tulajdonában, pontosan meg sem határozható helyen található Csákány nem zárt települések, hanem a vadászó népek olyan szálláshelyei voltak, amelyek arra szolgáltak, hogy a területet felderítsék, és védelmet nyújtsanak a vadászok számára. Ezek a helynevek később el is tűntek. Ezt a két - magyar-török személynévi eredetű - elnevezést IIa Bálint annak bizonyítékául is felhozza, hogy a legkorábban itt megtelepülök magyarok voltak. „Kövi" és „Csákány" a várispánság által ide küldött egy-egy várnépi csoport fejei voltak, és „a szlávság falvakat, vagy valamely szer6 A név etimológiáját lásd a II, fejezetben. 7 Erre pozitív adat nem maradt fenn. IIa Bálint szerint a földet az Ákosok is szerették volna megszerezni. ILA 1944-1976. I. 192. p.
