Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)

VIII. A vár gazdálkodása, a katonaság ellátása

tálában nem túl nagy, és sohasem terjed ki egyszerre valamennyi élelemre. Amikor ezt 1574-ben mégis megpróbálták, a szándék a katonák ellenállásán megbukott. A változásokat jellemzően „bújtatni" igyekeztek. A kenyér az 1558. évi változás után is egy dénár maradt, csak másfél fonttal könnyebb lett. Az időszakok szerint eltérő értékű marhahúsárszabás idővel szintén a katonák hátrányára változott. Az 1550-től 1584-ig (1590) terjedő időszak árszabásainak változásai azt mutatják, hogy a központi szervek (Magyar Kamara, Haditanács) mindig figyelemmel kísérték a vár élelemgazdálkodását és élelemfogyasztását. A limitált árak emelkedésejobban követte a piaci árak emelkedését, mint a katonák zsoldja, így az élelem beszerzésére költött összeg jelentős mértékben megtérült. 1560 körül alakult egyharmad-kétharmadra a vár gazdálkodásában az a külső támogatás és a katonáktól levont élelem értéke közötti arány, amely korábban az egy az egyhez közeli érték körül mozgott. Mivel az 1571-1572. évi elszámolások még kedvezőbb képet mutatnak, hosszú távon a gazdálkodás eredményessége valószínűleg oda vezetett, hogy a kamarának (fizetőmesternek, dikátoroknak) nem kellett jelentős összegű készpénzzel támogatnia a vár élelemellátását. Ezt igazolja az 1590. évi elszámolás is, amikor a várnak 3214,4 mFt bevétele származott a hús, kenyér, bor, méz, sör és a só kiméréséből.

164 Egidius Gatterniaier hadi fizetőmester 1590-ben nyugtát adott a murányi katonaságnak kiosztott élelem értékének jóváírásáról.

165 A nyugta szerint 1977,82 mFt (2472 rFt, 17 kr) értékű élelem értékét vonták le a katonaság (csak a katonaság! ) fizetéséből. A két összeg közötti 1236,6 mFt különbséget a szolgáknak elszámolt, valamint a katonák számára limitált mennyiségen felül vásárolt élelem értéke adja. Egy 1592. augusztus 28-án Pozsonyban kelt összesítésből ismert, hogy az 1587-1589-ig terjedő időszakban a murányi német katonák zsoldjából 7660 mFt összeget vontak le a nekik kiosztott élelem értéke fejében.

16 Ez a kimutatás is tartalmazza azt az 1590. évi 1977 mFt-os összeget, amelyet már a tizedjegyzékek között 164 Gömöri tizedjegyzék 1590. 14/f füz. A tizedből származó bor (62 cseber, a seprőt levonva, 53 cseber, pintenként 6 dénáros áron) kiméréséből 102 mFt, a méz kiméréséből 10,8 mFt bevétel származott (20 dénár/pint). 165 Gömöri tizedjegyzék 1591. december 31. 166 MOL E 105 2. köt. fol. 298-307. Az 1590. évben Egidius Gattermaier hadi fizetömester számára összeállított, a zsoldból levonandó élelem értéke.