Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)

VIII. A vár gazdálkodása, a katonaság ellátása

1550-ben 90-90 juh és kecske, valamint 60 fiatalabb állat érkezett a várba 60 mFt értékben. Az udvarbíró még kétféle jövedelmet vett számba: a jelentősebb az uradalom hámoraiból és hutáiból kb. 150 mFt, illetve a vár alatt a jövőben felállítandó vámból kb. 25 mFt összeg jövedelemre számított évenként. Murány településre utalva azt is megjegyezte, hogy évente kb. 26 mFt adó származna onnan, de mivel teljesen elpusztult, és 12 évi mentességet élvez, nem származik jövedelem. A vár allódiumán hozzávetőleg 100 bécsi mérő zabot, illetve árpát jósolt terméshozamként. Az uradalomhoz ekkor négy, egy kőre járó malom is tartozott, közülük csak a vár alatti volt képes őrölni télen is, így a várat alig lehetett liszttel ellátni. VIII. 2. A tized VIII. 2. 1. A tizedszedésre vonatkozó utasítások, a tized adminisztrálása A vár számadásai és az udvarbírói utasítások tizedszedésre vonatkozó adatai jól mutatják a tizednek mind jelentősebb szerepét Murány ellátásában, illetve azt, hogy a kamarai igazgatás mind nagyobb szerepet tulajdonított a tized behajtásának. Feigel Péter utasításában (1550) még egyáltalán nem esik szó, Kristán Balázs utasításának aki 1551-től állt az uradalom élén - csak a kilencedik pontja tesz említést általánosságban a tizedről.

47 Bár az 1559-től Maskó Menyhért első prefektusi utasítása lényegében Feigel utasításával egyezett meg, a tizedről már két további pontban is rendelkezett. Itt említi, hogy Gömör vármegye és más helyek

48 tizedét az esztergomi érsektől Murány ellátására bérlik, és itt találkozunk azzal a ponttal is, mely szerint pontos számadásokat kell vezetnie, amelyekből ki kell derülnie, hogy mennyi a tized, és a beszedett mennyiségért mennyit kell fizetni. Maskó Menyhért 1574-ben született újabb utasítása már nyolc pontban (11-18.) foglalkozik a tizeddel

49 Valószínűleg azért ilyen részletesen, mert az 1550-től eltelt időszak tapasztalatai alapján a központi hatóságok a tizedszedésnek már minden részletét ismerték. Vegyük sorra, milyen feladatai voltak a vár prefektusának ezen a területen. Rögzí47 KENYERES 2002/b. 485. p. 48 A „más helyek" jelentése nem teljesen világos, mivel ekkor már sem Torna, sem Nógrád vármegye tizede nem Murányhoz tartozott. 49 KENYERES 2002/b. 498-500. p.