Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)

VIII. A vár gazdálkodása, a katonaság ellátása

tették, hogy az uralkodó Gömör vármegye tizedét a vár fenntartására bérli, ezért a prefektus feladata, hogy gondoskodjon ezek begyűjtéséről, és megfelelő helyen való őriztetéséről, tárolásáról. Aratás után alkalmas és becsületes tizedszedőket kell alkalmaznia. A gabonát a falvakban először a lakosok esküje alapján kell feljegyeznie, majd a mezőre kiszállva, a gabonakéve-kereszteket megtekintve a részleges jegyzékbe fel kell jegyeznie, mennyi a gabonatermés, és abból mennyit fizetnek tizedbe. Ezt a jegyzéket saját elszámolásaival együtt a kamarának kell bemutatnia. Az uradalomhoz tartozó falvakból járó kilencedet a tizedtől jól el kell különítenie. A tizedszedőknek a gabonát, hogy minden kártevőtől megóvják, asztagokba vagy raktárakba kell összegyüjteniük. Minden jobbágy, illetve zsellér, aki vetéssel rendelkezett, tizeddel tartozott; azok, akik közülük nem müveitek földet, keresztény- vagy kaszálópénzt voltak kötelesek fizetni. A méhkastizedet a prefektusnak a kasok száma után kellett beszednie. A gabona cséplésekor vagy a tizedszedők, vagy mások kötelesek voltak arra figyelni, hogy az asztagok kár nélkül legyenek kicsépelve és szérűbe hordva. A prefektusnak meg kellett vizsgálnia, hogy mennyi mag származott egy kepéből, a fennmaradó kepékből származó gabonát eszerint kellett elszámolnia a beszállítás során. A bortizedelésről Maskó második utasításában csak annyi szerepelt, hogy a jobbágyoknak bevallást kell tenniük akónként és köblönként a bor mennyiségéről, majd ez alapján kell összeszámolnia, mennyi bor jár tizedbe. A felsorolt müveleteknél minden esetben előírták számára, hogy pontos és részletes jegyzékeket kell készítenie. Az utasítás szerint a tizedszedöt a prefektusnak kellett kiválasztania. Ezek a rendelkezések már sokban megegyeznek a Szepesi Kamara által a kamarai tizedszedőknek 1583-ban kiadott tizedutasítással. Omány és Pápocsi kamarai tizedszedők utasításának első pontja ugyanakkor azt rögzíti, hogy őket a Szepesi Kamara választotta feladatuk elvégzésére, és Rákóczi Zsigmond szendrői várkapitánynak tartoztak engedelmességgel.

50 Először Murányba mentek, ahol a kapitánytól „embert kértek". Ez a kérés valójában azt jelenthette, hogy a murányi kapitány által kinevezett tizedszedőket kellett ekkor maguk mellé venniük. Azokról a helyekről, ahová a török hódoltatás miatt nem tudtak elmenni, összehívták a favak bíráit. A bíráknak 50 Korábban azt írtain, hogy Rákóczi Zsigmond szerepe nem egyértelmű ebben a megfogalmazásban. SARUSI KISS 2002. 221. p. Ezt annyival pontosítom, hogy a kamarai tizedszedők nemcsak a murányi kapitány embereit ellenőrizték, hanem a szendrői kapitány érdekeit is védelmezték. Ezért rendelték őket Rákóczi Zsigmond alá.