Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)
VII. Vasgyártás és vasgazdálkodás
nyersvasbevételt és 254 heti működést tételeztem fel. ~ Ezekből az adatokból az következett, hogy egy hámor átlagban 14 héten át működött. Ha a 18 hámor hetente egyenként 18 mázsa vasat állított elő, 63 akkor a Murányhoz tartozó hámorok 1564-ben kb. 4536 mázsa vasat termeltek. A tizedjegyzékek között található kimutatás adatai azonban ettől valamelyest eltérnek. A két völgy hámorai valójában összesen 274 hetet működtek. Ebből az következne, hogy 137 mázsát kellett volna adózniuk. Mégis azért kevesebb 10 mázsával a valóban beérkezett vas, mint ami a működési időből következne, mert Hans Schmiedt 40 heti működés után csak 10 mázsát adózott. (Ez az egyetlen olyan kimutatás, amelyben a működési idő és az arányosan számított adó eltér egymástól.) A kimutatás szerint a hámorok száma nem különbözött, csupán a megoszlásuk: a murányi völgyben a nyolc hámoros közül kettő is két hámort üzemeltetett, a ratkói völgyben ugyanakkor csak nyolc hámor üzemelt. A korábbi számítás, mely szerint a hámorok 14,1 héten keresztül működtek, így kb. 15,2 hét/év átlagra módosul. A számítást azonban lényegesen nem érdemes újrakezdeni, mert a későbbi évek (1572, 1578 és 1590) adatai is inkább a 14 hetes évi átlaghoz közelítenek. A középkor végén 10-20 ezer mázsányira tehető a magyarországi és erdélyi vasbányák éves termelése, 64 amelynek többsége a Gömör-Szepesi Erchegységből került ki. A 16. század második felében kb. 160 magyarországi és erdélyi vasmű üzemelt. 65 Ha feltételezzük, hogy az ország más területein is hámoronként 18 mázsát állítottak elő, és a hámorok évente kb. 14 héten keresztül működtek, akkor Magyarországon ekkor hozzávetőleg 36 ezer mázsa vasat állítottak elő évente. 66 Ez a mennyiség a középkor végi állapotokhoz képest igen jelentős növekedést mutat, aminek hátterében bizonyosan a növekvő felvevőpiac állt. A felsorakoztatott adatok ismételten és immár számszerűen bizonyítják, hogy helytálló Heckenast Gusztáv azon következtetése, miszerint „a murányi vasművek tekintélyes, a bizonyíthatónál feltétlenül nagyobb része évtizedeken át lényegében 62 SARUSI KISS 1997. 89. p. 63 HECKENAST 1991. 133. p. 64 Uo. 71. p. 65 Uo. 113. p. 66 Más becslések szerint a 16. század végén 50-100 ezer bécsi mázsát termeltek Magyarországon. GULYÁS-REMPORT 1994. 23-36. p.
