Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)

VII. Vasgyártás és vasgazdálkodás

1590-ben új szerkezetű kimutatást készítettek. A Murány-völgyi hámorokat Nagyrőce és Jolsva környéki tagolásban tüntették fel, míg a ratkói völgy hámorosai továbbra is egy egységet alkottak. A kimutatásba eggyel több, öt ciklust vettek fel (január 1.-április 30., május 1.-június 18.Június 19.-augusztus 5., augusztus 6. - október 7. és október 8. - december 31.). A nagyrőcei 5 hámoros összesen 105,5 hetet, azaz átlagban 21 hetet, a Jolsva környéki 6 hámoros 100,5 hetet, azaz átlagban 16,6 hetet, a Ratkó-völgyi 6 hámoros összesen 44 hetet, azaz átlagban 7,3 hetet dolgozott. 1590-ben a három völgy 17 hámora összesen 250 hetet működött, tehát összesen 125 mázsa vasat szolgáltattak be a hámorok. 4. diagram A Murány- és a Ratkó-völgyben működő hámorok 1590-ben jan.l-ápr. 30. máj. l-jurü8. jún. 19-aug. 5. aug. 6-okt. 7. okt 8-dec. 31. • Murány völgy • Jolsva völgy u Ratkó völgye A fenti diagrammok egyértelműen arról tanúskodnak, hogy a murányi uradalomban a hámorok, illetve huták működési ideje között alapvető különbségek vannak. Míg a huták szinte egyfolytában működtek, egy-egy hámor sohasem működött fél évnél tovább. Látszik az is, hogy a murányi uradalom felső részén működő hámorok jóval több ideig működtek, mint az alsó részen, a Jolsva környékén üzemelők, de az is szembeötlő, hogy a ratkóiak még ennél is kevesebbet dol-