Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)

VI. A vár katonasága, építményei és fegyverzete

(„Wachstuben"), lisztházat („mehl hauss"), Feigel udvarbíró szobáját, pincét, a mészáros, a pék és a bognár lakhelyét/műhelyét, a fuvarosok istállóját („Wagen knecht Stall"), konyhát, templomot és kovácsmühelyt találunk.

173 Az ugyanekkor a kastély, a majorság, a malom és az uradalom falvaiban tárolt, de a várhoz tartozó termények és állatok összeírásából megtudjuk, hogy a kastélyban tárolt élelmiszereket egy sörfőzöházban („Brewhaus") és a malomban tartották.

174 Volt még egy hátsó és egy első pince, egy szoba a sáfárnak („Schaffens kamer"), egy kocsma vagy konyha („popina/kuchell"). 1555-ben az udvarbíró háza alatt egy pincét is említenek. Az 1551. november 4-én, az 1555. január 10-én és az 1564-ben felvett leltárakból fény derül arra is, hogy nemcsak a várban, hanem az uradalmi falvakban is tároltak gabonát. 155 l-ben Jolsván és a tőle délre eső négy faluban, valamint az északra elhelyezkedő többi településen, Nagyrőcén, Kisrőcén, Murányban és Süvétén is tartottak tizedből származó terményeket. A vár két aliódiumán, a sörfőzöházban és a malmokban is tartottak tizedből származó természetbeni jövedelmeket. A hadfelszereléseket és a szerszámokat az ágyúöntő műhelyben, a lőportorony alatti helyiségben, a hadszertár melletti helyiségben, a kapu alatti új szobában, a Zsidótoronyban („Juden türm"), a Cigánytoronyban („Zigainer türm"), a trombitás, a kapitány, a pék, a tüzérmester és a lakatos lakhelyén („habitatione"), a kútnál, az új szoba melletti lőporkamrában, a fogda („carcer") alatti és az élésház alatti helyiségben, a „Pumplwammes" toronyban, a lőportorony és az új szoba melletti teremben és a kovácsműhelyben tartották. Dominies Gáspár kapitány katonai utasítása szerint már 1550-ben is két tornya volt a várnak. Mindkettőbe őrt kellett állítani, akinek lakása is ott volt. Egyikből, ha az őr lovast vagy gyalogost látott, riadót kellett dobolnia vagy fújnia. A másik torony őrének haranggal kellett jeleznie. (A vár két tornyának kissé furcsa elnevezésére nincs pontos magyarázatom. A Cigánytorony kapcsán felvethető, hogy mivel ez a torony volt közelebb a „Cigánka" nevezetű, a vár falain kívül elhelyezkedő sziklához, nevét is innen vette. Sajnos nem tudom, hogy mikortól nevezték a sziklát így, ezért ez a magyarázat kétes.) Az 1584-ben a prefektusi poszt átadásakor készült várinventáriumban a már ismert fehér ház, élésház, pékség, sörfőzőház, vágóhíd, őr(mester)ház és hadszertár 173 MOL E 156 Fasc. 75. No. 43. fol. 10-14. 174 MOL E 156 Fasc. 75. No. 43. fol. 16-23.