Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)
V. Murány helyzete a végvárrendszerben
hogy fia szabadságát - aki ekkor éppen beteg apja mellett tartózkodott Ausztriában -hosszabbítsák meg, de fia március 15-én, a Haditanácshoz érkezett kérvényében már apja haláláról értesülünk. 86 A Haditanács jegyzőkönyveiből tehát nyomon követhető, hogy mind Maskó Menyhért, mind Herberstein évente legalább 1-2 hónap szabadságot a vártól távol, legtöbbször ausztriai birtokaikon töltöttek. Maskó Niederleisban, Herberstein Matzenben kelt leveleiből azt is tudjuk, hogy olyankor is távol voltak a vártól, amikor arról a Haditanácsjegyzőkönyveiben nem található bejegyzés. Elképzelhető, hogy ekkor ezt előtte nem kérvényezték, valószínűbb azonban, hogy nem jegyezték be a jegyzőkönyvekbe. Ilyen esetről például 1564 májusából tudunk, amikora besztercebányai tanácsosok az uralkodót arról tájékoztatták, hogy Maskó Ausztriában van, ezért nem tudják a határvizsgálatot elkezdeni. 87 A helyzet azt eredményezte, hogy Muránynak szinte állandó „ágense" tartózkodott Pozsonyban, Bécsben vagy Alsó-Ausztriában. Ebből bizonyosan előnyök is származtak: az információszerzés, a vár érdekeinek képviselete bizonnyal könnyebben ment Pozsonyban és Bécsben, mint Murányban. A számadásait bemutató számvevő végig tájékozódni tudott a fontosabb eseményekről, közelebbről megismerhette a murányi ügyekben is döntő kamarai és haditanácsi tisztviselőket, és ha ügyes volt, döntéseiket befolyásolni is tudta. Összességében a legmeghökkentőbb a vár számvevőjének és prefektusának rendszeres, gyakran fél évnél is hosszabb távolléte. Ez nemcsak azt eredményezte, hogy az útiköltségek igencsak tetemesek voltak, hanem azt is, hogy egyszerre a számvevő és a prefektus, a vár két legjelentősebb tisztviselője is a váron kívül tartózkodott. V. 3.2 Útvonalak Az úti célokhoz vezető útvonalakról egyetlen közvetlen, ugyanakkor érdekes adatunk van. 1556-ban, amikor a Gömör vármegyei hadi viszonyok a Bebekek ismételt elpártolása után újfent kiéleződtek, nem tudták használni az északkeletre, közvetlenül a Szepességbe vezető útvonalat. A Bebekek birtokai ugyanis keletről elzárták a murányi uradalmat, így jó hatékonysággal fenyegethették a Murányból Szepességbe 86 ÖStA KA HKR Prot. Bd. 177. 199v. 87 ÖStA HKA HFU RN 11 Konv. 1564. fol. 125. 1564. május 13.
