Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél)

EGY BUDAPESTI ÍRÓ MŰHELYEI - KALLA ZSUZSA: A dolgozószoba mint műalkotás

Nag)' Bella, akvarell, ceruza, Jókai rájegyzésével: „Az én édes Bellám" 1903. június 14. Petőfi Irodalmi Múzeum „... a fiatal özvegy nemzeti érzelmekre nem tekinthető gyakorlatiassága... " ságai magyarázzák. Részben az író „autobiografikus önpropagandájának", részben a szakirodalomnak köszönhetően kialakuló, az életesemények tényeit „Jókai-regénnyé" formáló kultikus életrajz csak a születéstől a bujdosásig kidolgozott, ezt követően a szövegkorpusz kitüntetett darabjai, a máig legtöbbet olvasott, megfilmesített regények felé fordult a kultikus tisztelet.

64 64 Szilasi László: A selyerngubó és a „bonczoló kés". Budapest, 2000. 80. old.; Az írófejedelem kultusza. Szörényi László és Takáts József beszélgetése. Új Horizont, 2000/3. 37. old. Porkoláb Tibor: „Üldözöttje a hatalomnak." Egy fejezet a Jókai-regényből. In: Cséve Anna (szerk.): A forradalom után. Vereség vagy győzelem? A PIM Könyvei 10., Budapest, 2001. 87. old.