Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél)

EGY BUDAPESTI ÍRÓ MŰHELYEI - KALLA ZSUZSA: A dolgozószoba mint műalkotás

lentősen megritkult vag)" szétesett az elmúlt évszázad során, alapvető információk tűntek el, a tárgyak sokasága vált azonosíthatatlanná. S ezért a helyzetért nem elsősorban a világháborúk okozta károk vagy a Perőfi Ház sanyarú tárolási viszonyai okolhatók,

57 sokkal inkább - a művek állandó népszerűsége mellett - a jelentős Jókai-kiállítások feltűnő hiánya. A két világháború között az állandó emlékhely a Petőfi Házban egyre kisebb közönséget vonz. Születése jubileumán az országos ünnepségek, megemlékezések közepette „központi rendezvényként" eg)" egytermes kiállítást kap Jókai a Nemzeti Múzeumban. A megnyitó nagyszabású, a magyar kormány nevében eg)" államtitkár beszél, akit Hóman Bálint főigazgató kalauzol végig a tárlaton.

5 A tudósítá- sokból kitűnik, a rengeteg „ereklye" mind kézirat vag)" dokumentum,

59 tárgy szinte alig van, egyedül Laborfalvi 60 Róza ezüst koszorúi t,

DU illetve a Jókai által a Nemzeti Múzeumnak ajándékozott hatalmas kagylót, a Tridacna gigast

61 állítják ki.

62 „Könyvek, levelek, kéziratok. Betű és betű. Áhítattal lépj a nagyszerű terembe, mintha hajóra szállnál az Óceánon. Itt is tengeren vag)". Ez a betű-óceán egy külön világ. S a mi világunk. Teremtő hatalom hozta létre. Egy Úr van fölötte. A magyar géniusz. Földünk változhat. De ez a tenger egyre mossa, hódítja idegen földek partjain. A mi számunkra. Kiállításunkat kevesen látogatják. Egyhangú. Valóban egyhangú, mint a tenger. De fönséges is mint a tenger"

63 - írja a kiállításról beszámoló Magyar Bibliofil Szemle. Ezt a „betűközpontűságot", a „szent szövegek tiszteletét", az elsősorban az életműre és nem életútra koncentráló kiállítási hagyományt a Jókai-kultusz sajátos57 Komáromi Jánosnak a Petőfi-Ház „őrének" éves beszámolóiból: „A Petőfi-Ház mostani épülete ugyanis, mint azt sokszor jelentettem hét esztendő folyamán, egyáltalán nem való múzeumi célokra. Az egyes tárgyak észrevétlenül, de biztosan pusztulnak benne." PIM Kézirattára. Jelentés a Petőfi Társaság elnökségének. 1929. szeptember 22. „A Petőfi-Házban, mikor oda beköltöztem, meglehetős rendetlenséget találtam. Hogy csak egy példát említsek: A Pilvax-beli márványasztal lapját a mosókonyhában találtam, alsó vastalapzatát pedig a szenespincében. [...] Nagy volt a rendetlenség különösen a Jókai- nagyszoba szekrényeinek alsó, nem üvegezett részeiben, ahol Jókai könyvtárának egyrésze teljes össze-visszaságban hevert. Eötvös József báró két kötetje a titkár-őri lakás előszobájának egyik sarkába volt elhányva." PIM Kézirattára, V.4559/355/9 Jelentés a Petőfi Társaság elnöksége számára a Petőfi-Házban idők folyamán eltűnt tárgyakról. 1924. január 9. 58 [Tudósítás] Szózat, 1925 május 16. Ugyanez a Független Magyarországból „A nagy költő hagyatékénak kétségtelenül egyik fénypontja a Petőfi-Háznak Jókai által lakott helyiségébe visszahelyezendő dolgozószoba, melynek díszes berendezését maga özv. Jókai Mórné fogja úgy elhelyezni, ahogy azt a költő életében használta". [Tudósítás] FM 1911. szeptember 23.11. old. 59 Ma az Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattárának tulajdonában vannak. 60 Ma a Magyar Nemzeti Múzeum Ereklyetárában találhatók. 61 Jelenleg a Természettudományi Múzeum földszinti termében látható. 62 N.N.: Jókai-ereklyék kiállítása. A Magyar Nemzeti Múzeum anyaga. Szózat, 1925. május 15.12. old. 63 Sikabonyi Antal: Jókai-emlékkiállítás a Nemzeti Múzeumban. Magyar Bibliofil Szemle, 1925. 61. old.