Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél)

EGY BUDAPESTI ÍRÓ MŰHELYEI - KALLA ZSUZSA: A dolgozószoba mint műalkotás

feladatot, mert a halál Jókait nem itt, hanem Erzsébet körúti lakásában érte, ahová időközben átköltöztek, s amely nagyrészt inkább Nagy Bella ízlését tükrözte, másrészt e hely látogatottsága és ismertsége meg sem közelítette az író életének előző színtereiét. A Vasárnapi Újság képriportja

54 alapján megállapítható, hog)' a 12 m

2-es, hosszúkás dolgozószobában meglehetősen lélektelenül sorakoztak egymás mellett az író bútorai, bár érdekességük, jelentéses erejük nyilván nem csökkent a látogatók szemében. Az író halála után, a lakás kiürítésekor készült egyik tudósítás szerint meglehetősen sietősen, zilált állapotban került ládákba a hagyaték, az utolsó évek kéziratai, noteszai is sokáig rendezetlenül hevertek, „a kegyelet poézisét elűzi a házbérstájgerolás prózája". A nyilvánosság elől Elnök utcai lakásába elzárkózó özvegyet elvétve felkereső riporterek beszámolóiból ismert, hogyjókainé még az 1930-as években is számos, jelentős tárgyat őrzött a hagyatékból, sőt emlékmúzeum berendezését tervezgeti. A tárgyaknak ma már csak töredéke ismert: megsemmisültek a svábhegyi villa Jókai tervezte festett, magyaros bútorai, Jókay Józsefné sarokpadja, Jókai kedvenc, Rákóczi-kori órája, jobb kezének bronz öntvénye, a Szentpéter)" József ötvösművésztől kapott ezüsttál („Hunyadi János a várnai csatában" — jelenettel), közgyűjteménybe került viszont a komáromi tulipános láda, Jókai anyjának tükre, csigái, kártyái, Réti István Jókai-portréja, az író akvarellje édesanyjáról és Nag)' Belláról, valamint a Dohány utcai Jókai-Petőfi lakásból való nevezetes metszetsorozat darabjai a francia forradalom szereplőiről. Az utóélet fordulatai a Jókai-relikviaanyag másik sajátságához vezetnek minket. A katalógust lapozgatva bizonyára feltűnik, milyen meglepően sok helyen találkozik az olvasó a „hiány" vagya „raktárrendezés során azonosított" kifejezéssel, azzal a furcsasággal, hog)' rengeteg tárgyat csupán a múzeumi osztály 1986-os újjászervezése alkalmával vettek először leltárba. Az unokahúg, Hegedűsné Jókay Jolán, illetve a második feleség, Nag)" Bella örökölte hatalmas anyag egyesítése során létrehozott, muzeológiailag rendezett gyűjtemény jeVészi, 1904. 388-389. old. A cikk fotóriporterének négy felvétele rögzíti a dolgozó- és hálószoba teljes berendezését. Csergő Hugó: Apróságok egy nagy ember hagyatékából. Pesti Hírlap, 1904. szeptember 25. 8-9. old. A cikk érdekessége, hogy részletesen leírja Jókai tárcájának tartalmát halála pillanatában: „Nagy sárga bőr-tárca. [...] Ugy van még benne minden, ahogy élete utolsó napjaiban volt. Néhány elszáradt virág, rózsa, orgona, lóhere; egy képes levelező-lap, ezeket a feleségétől kapta. Névjegyek ezzel az egyszerű nyomtatással: »Dr. Jókai Mór«. Szabadjegy a Dunagőzhajózási Társaság hajóira, évi szabadjegy az államvasutak összes vonalaira és arcképes szabadjegy a Déli Vasút osztrák és magyar vonalaira. Továbbá: feladó vevények és nyugták, köztük a Hírlapírók Nyugdíjintézetének nyugtája 199 korona 83 fillérről, ez évi januári befizetés. A Jókai szemüvege. Kifizetett szabószámla: egy sötétszürke Ferenc József öltönyért 120 korona. És végül: egy öt lírás papírban". 56 Kornitzer Béla: Jókai Mórnénál. Magyar Hírlap, 1935. január 6.