Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél)
JÓKAI MÓROK - JÓKAI MÓR: Önéletírásom
ortográfiát jelzi; a magyar kiejtés ezer év előtt is csak az lehetett, ami most, a népdalokból elsajátított versformákkal, a tájszólásokból összegyűjtött kifejezésekkel, százakra menő szavakkal, miket szótáraink nem jegyeztek fel, de amelyek ismerősek, a néptől használtatnak; egy új szónak, egy mostani eszmének nem lehet azok közé vegyülni és mégis teljesen kifejezni a legegyszerűbb szavakkal a gondolatokat, úgy, hog)- az olvasó ne találjon bennük keresettséget, eredetiséghajhászatot. És aztán az egésznek, mikor minden basreliefjeiben ki lesz faragva, egy nagy ethicai és állami eszmének a megtestesülését kell felmutatni. Ha elkészülhetek vele úgy, ahogy képzeletemben látom, akkor aztán Isten kezébe hajtom le a fejemet. Magánéletemről a következőket tartom följegyzendőknek. Kora gyermekségemről kezdve mindig a legjobb családi életet láttam magam körül. Otthon mindenki szerette egymást: szülőim, testvéreim engemet valamennyien és én is őket. Soha eg)zokszó nem hangzott a házunknál. És ahová idegen helyre kerültem, mindenütt valódi puritán szokások, jellemes, derék emberek álltak előttem. A pozsonyi, pápai, kecskeméti házigazdáimnak családjaival úgy összerokonultam, hog)' ivadékaik késő korukig testvérüknek néztek. Nagy szerencsém volt, hog)" kitűnő tanáraim volrak; és még nagyobb, hog)' kortársaim, kikkel az iskolában versenyeznem kellert, fényes tehetségű és nagy szorgalmú ifjak: közülök támadt egy pénzügyminiszter, miniszteri tanácsos, három országgyűlési képviselő, két kúriai bíró, eg)' alispán, egy híres mérnök, az első artézi kútfúró, kirűnő lelkészek, tudományos akadémia tagjai, tanárok, egy híres festő, és egy Petőfi! Egy hosszú sor a hír kandidátusaiból. Az volt az olympi verseny! Prédáló úrfi, korhely cimbora még példának sem volt közöttünk, önképző társaságokat alakítottunk, ahol a klasszikusok és romantikusok remekeit s a magunk irodalmi zsengéit felolvastuk, az elsőbbeket esszével, az utóbbiakat bírálattal kísérve, a lancaster-nevelési rendszer mintájára egymást tanítottuk, ki mihez értett, énekre, zenére, rajzolásra, tornára és kardvívásra. Bort nem ismertem húsz éves koromig, s asszonyt nem, míg meg nem házasodtam ; én a nőmhöz egész szívet vittem. Nőm elsőrendű művésznő volt a Nemzeti Színháznál: a magasabb dráma személyesítője, ki a shakespeare-i darabokban Lady Macbethet, Cleopatrár, Volumniát játszta. Szobortermet, klasszikus szépségű arc, csodálatos beszélő nag)' szemekkel; hangja mély, lágy" és erőteljes, minden indulatkifejezésre képes; szavalása tiszta és érzésreli. Az angol-amerikai Rosciussal, Ira Aldridgesal együtt játszott a pesti színpadon, az Macbethet, ő a Ladyt, és játszta Rachel jelenlétében Lecouvreur Adriennét, egyik estén a nagy francia művésznő, másik estén ő.