Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél)

EGY BUDAPESTI ÍRÓ MŰHELYEI - JÓKAI MÓR: Kertészgazdászati jegyzetek

letördelni róla a másodszori termés virágait és egresfürteit; hanem aztán, amint leszüreteltünk, amint a szőlőt először is betrágyáztuk (lásd alább „műtrágya" rovatnál), azután befedtük, akkor neki állunk a szénkénegező géppel s elkezdjük a filoxéra-irrást. (Kiválasztva hozzá a kedvező száraz időt; mert nedves talajban nincs hatása a szénkénegnek.) Azt pedig ily módon hajtjuk végbe: Két munkás elől megy, ki-ki egy régimódi szőlőfűró vassal. Azokkal likat fúrnak-egy lábnyi távolban a szőlőtőkétől. Ilyenformán minden szőlőtőkére négy lyuk szolgál. Az előleges lyukfúratást azért ajánlom, hogy a szénkénegező gépnek a csapja ne veszélyeztessék, mely ha a föld között valami kőre talál, könnyen eltörik s akkor hasznavehetetlenné lesz. Azután jön a harmadik munkás a géppel, melynek fecskendő csöve hat grammra van mérsékelve. (Többet nem kell: mert a nagyon sok a szőlő gyökerének is megárt.) A kezelő munkás egy tenyérütéssel befecskendi a szénkéneg nedvét, mely abban a percben gázzá válik: a negyedik munkás aztán rögtön betömi a szénkénegezett lyukat egy fejszefokkal. Akkor aztán ott hagyjuk a szőlőt s tavaszig bele sem lépünk. Ami élő filoxéra volt a gyökereken, az mind megtért a pokolba: ott maradtak csupán a petéi, azoknak nem ártott a marógáz: azok tavasszal kikelnek, nyáron át újra elszaporodnak, ősszel újra legyilkoljuk őket. S ez a kedélyes háború így folyik nálam már tizenhárom év óta; úgy hogy most már keresve is alig találunk a szőlőkön filoxérát; hanem azért én folytatom a szénkénegezést; mert tudom jól, hogy ami rossz van a földön, az tökéletesen el nem vész soha. Megjegyzem még, hogy a szénkéneg még a nagyobb szörnyetegeket is megöli, mint a cserebogár pajorját s a csajkó és ormánybogár kukacait, akik a földben telelnek. Nem árt-e a szénkénegezés magának a szőlőtőkének? Bizonyosan árt. Az a maró gáz a szőlő finomabb gyökereit is föledzi. Azért én sohasem szénkénegeztetek tavasszal, mint sokan mások, akik ezt azért teszik, hogy a tavasszal kikelt férgeket eleve elpusztítsák, mert ez árt ugyan a filoxérának, de a szőlőt is megakasztja a kikeletkor megindult tenyészetében, nyáron sem szénkénegezek, mert akkor meg a szőlőfürt fejlődése akad fönn, hanem szénkénegeztetek ősszel; egész télen aztán módjában van a tőkének a sérült gyökereket behegeszteni. Hogy azonban erre teljes ereje is legyen a szőlőtőkének, azért szükséges az őszi szénkénegezést az őszi műtrágyázásnak megelőzni.