Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél)

KULTUSZ ÉS ELLENKULTUSZ - LUGOSI ANDRÁS: A szerelem bolondja?

sábjaikat. Jókait hívják a segesvári megem­lékezésre, de ő nem akar menni - s micsoda drámai fordulat -, a helyette utazó Kovács Gyulát pedig ott éri a halál. Fogadorr lányá­nak firenzei emlékirataiban jól érzékelhe­tők a Jókai esetleges segesvári halála iránti visszamenőleges, tudattalan vágynak a nyomai. „Közbejött a Petőfi [...] ünnep. Jókainak kellett volna Segesvárra menni ­de ő azt mondta, ő már nagyon öreg, ő már nem bír többet utazni, »öreg embernek otthon, az ő négy fala közt a helye«. Én még szamár fővel [Az én kiemelésem. - L. A.] bíztattam, hogy ne menjen, féltettem, megárt neki a szónoklás a forró napon fe­detlen fővel. Ereztem azt a halált tán, mi ott ólálkodott a sír fölött, s Jókait várta! Tán Petőfi akarta megmenteni, magával vinni a szégyen, szenvedés elől! O nem akart, s nagyon örült, hogy mi sem küldjük! Akinyújtott kéz Kovács Gyulát ránrorta be a sírba. Pedig szép halál voir, Jókaihoz mél­tó. 0 is érezte! Eletembe olyan izgatott­nak, kétségbe esettnek nem láttam soha, elégedetlen volt önmagával, sírt, félt, s egy­re azt mondra, »ez a halál nekem volt szán­va«. Két napig még Groszékhoz sem ment!" 51 Vajon hihetünk-e Jókai Róza leírásának, miszerint 1899 nyara Jókai számára már nem az élet, hanem az elmúlás jegyében telt? Bizony, az egykori márciusi ifjú ekkor már 75. életévében járt és 13 éve özvegy volt. A Laborfalvi Róza halála óta eltelt idő­ben azonban sok minden történt. Előbb Róza lányával élt együtt Főherceg Sándor utcai 52 lakásában, aki aztán 1888. augusz­tus 7-én Fiúméban összeházasodott Feszty Árpád festőművésszel. 53 Ezekben az évek­ben költöztek át a Belső-Józsefvárosból az Andrássy úrra. 54 A fiatalok irt kötik meg 1890. március 6-án azt a Görgei István, bu­dapesti királyi közjegyző által felvett há­zassági szerződést, 55 amely elsősorban nem a házasfelek közörti vagyonjogi viszonyokat volt hivatva szabályozni, hanem inkább ar­ról rendelkezett, hogy egyfelől „Jókai Mór mint Feszty Árpádné szülerert Jókai Róza édesatyja [Az én kiemeléseim. - L. A.]" a fi­atalok anyagi gyarapodását elősegítendő évente 1600 osztrák értékű forinr törlesz­tést fizet annak a banknak, amelyik majd a kölcsönt folyósítja a Feszty Árpád tulajdo­nában lévő epreskerti telekre építendő la­kóház építéséhez. Másfelől arról, hogy Feszty Árpád ennek fejében beleegyezik, hog)" törvényes leszármazók hiányában az ingarlan öröklési joga Jókai Rózát illeti, apósa, Jókai Mór pedig a felépítendő ház­ban élete fogytáig ingyen-lakást mint szol­galmi jogot élvezhet majd. A festőművész a telket még 1889. október 31-én vásárolta meg a fővárostól, amelynek tanácsa novem­ber 24-én hagyta jóvá az erről szóló adásvé­51 Feszty Árpádné Jókai Róza visszaemlékezései. Firenze, 1899-1901. A továbbiakban: Jókai Róza firenzei visszaemlékezései. In: F. Almási Éva (szerk.): „... az őfűltek házába akartatok záratni". Jókai Mór kiadatlan levelei és Feszty Árpádné Jókai Róza visszaemlékezései. Enciklopédia, Budapest, 2001. 225-226. old, A továbbiakban: F. Almási Éva, 2001. 52 Ma Bródy Sándor utca. 53 OSzK Kézirattára, Analekta 1624. Feszty Árpád és Jókai Róza esküvői kártyája. 54 Vö. BpCzLj 1888. évi V., valamint 1890. évi VI. évfolyamait. 55 BFL, VI 1.168 Görgei István kjő iratai. 103/1890 üsz. Feszty Árpád és Jókai Róza házassági szerződése. 1890. március 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom