Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél)
KULTUSZ ÉS ELLENKULTUSZ - LUGOSI ANDRÁS: A szerelem bolondja?
teli szerződést. Majd a közokiratba foglalt apósi kötelezettségvállalás birtokában 1890. július 22-én 20 ezer osztrák értékű forint kölcsönt vett fel a Magyar Jelzáloghitelbanktól 42 és fél év futamidőre. Igaz, hog)- az éves törlesztő részlet összege végül is nem 1600, hanem csak 1130 forint lett. 57 1891 őszén költöztek be a Bajza utcai villába, amelynek első emeletén Jókainak különálló lakása volt. 58 Az 1894-ben ötvenéves írói jubileumának alkalmából tartott ünnepségeknek a villában működő Fesztyszalon is egyik helyszíne lesz. 59 1895. január 31-én itt született meg unokája, Masa. A következő évben Karcagon megbukik a választásokon, és elveszíti országgyűlési képviselői mandátumát, miután a fővárosi közgyűlésben folytatott politikai tevékenységének már korábban vége szakadt. A számára nem kis megrázkódtatással járó választási bukás után az uralkodó kinevezre ugyan a felsőház ragjának, de legalábbis egy bizonyos értelmezés szerint valahogy már minden az idő előrehaladráról látszik tanúskodni. Ráadásul 1898-ban a Révai kiadó által még a jubileum évében útjára bocsátott nemzeti kiadás utolsó, 100. kötete is elhagyta a nyomdát. Levonhatjuk tehát a következtetést, miszerint Jókai csillaga végleg leszálló ágba került? Azt hiszem, résen kell lennünk. Jókai 1899-ének ez csak az egyik lehetséges elbeszélése. Ami alkotókedvét illeti, a 100 kötetes utolsó tételeinek megjelenésével párhuzamosan egy újabb regényér, az Öreg ember, nem vénemben már folytatásokban közölte a Magyar Hírlap, amelynek Jókai ekkor a főmunkatársa volt. A regénynek már a címe is figyelemre méltó, hiszen az öreg embernek az élerhez fűződő jogar és igényét fejezi ki, de a témája még érdekfeszítőbb. Egy idős úriembernek, de nevezhetjük polgárnak is, négy, egyaránt kudarccal végződő próbálkozása arra, hogy szerelmi, illetve házas életet éljen, s mindez egyes szám első személyben elbeszélve, teletűzdelve Jókai Mór élettörténetének konkrét eseményeire tett utalásokkal. Úgy gondolom, hogy ezt a művet irodalomtörténetírásunk szinte a legutóbbi évekig egyszerűen nem vette komolyan. 60 Pedig a szerző és a narrátor feleselgetése, az elbeszélés lineáris idejének tudatos négy részre törése, a szövegnek a fikció és a valóság egymásba folyása révén lérrejövő feszülrsége miatt a regény olvasása és érrelmezése korunk kifiBFL VII.12.d 11 765 tbsz. 3047/a/4-6/5. hrsz. VI. ker. Bajza u. 21. — Kmelty (ma: Kmely György) ulca 25. A.2. 1890. július 23. BFL VII.168 378/1890. üsz. Feszty Árpád kötelezvénye a Magyar Jelzálog-Hitelbank részére 20 000 osztrák értékű forint jelzálogkölcsönről. Az epreskerti művésztelep és a Feszty—Jókai-vi IIa építéstörténetéhez vö. Gábor Eszter: Az epreskerti művésztelep. Művészettörténeti Értesítő, 1990/1-2. 22-69. old. A továbbiakban: Gábor, 1990. A Feszty-szalon történetéhez vö. Császtvay, 2004. 60 A helyzet változását jelzi Fried István: Öreg Jókai nem vén Jókai. Egy másik Jókai meg nem történt kalandjai az irodalomtörténetben. Ister, Budapest, 2003. különösen 114-131. old. Továbbá az idős Jókai műveinek irodalomtörténeti felfedezéséhez lásd: Szilágyi Márton: Az elhibázott teremtés. Ahol a pénz nem Isten. In: Hansági Ágnes - Hermann Zoltán (szerk.): „Mester Jókai". A Jókai-olvasás lehetőségei az ezredfordulón. Ráció, Budapest, 2005.137-148. old.
