Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél)

KULTUSZ ÉS ELLENKULTUSZ - LUGOSI ANDRÁS: A szerelem bolondja?

her című regényhez kötötte. Az egyik tör­ténet 65 éves Jókaijából és a másiknak La­borfalvi halála urán egy-két évvel való datálásából arra következtethetünk, hog)-az esemény valamikor 1888-1890 között tör­tént. Mivel a publikált verzióban a szerző ar­ról írt, hog)- aztán hosszú időre eltemette annak a csomagnak az emlékét, ezért nem tartom valószínűnek, hog)-valójában két kü­lönböző csomagról lenne szó. S ha a második házasságáig eltelt újabb kilenc évben sem Róza, sem a cselédek nem találtak újabb csomagokat, akkor mindebből aligha követ­keztethetünk többre, minthogy a szexuali­tás Jókai családjában és baráti körében újra és újra polimorf diskurzusok tárgyává vált. A szexuális diskurzus burjánzásának pél­dájaként említhetjük a Gsásztvay Tünde által felfedezett KocczintáúHír/a/mak, amit Feszty Árpád kapott neve napjára barátai­tól, eg)'Jókaira célzó vitriolos megjegyzésér is: „Nevelőnek ajánlkozik fiatal lányok mellé, minden tekintetben kiművelt [Az én ki­emelésem. - L. A.] szerkesztő." 48 Jókay Jo­lán pedig azzal a - Váli Mari által átörökí­tett - kijelentésével, amely szerint Jókai rokonai számára az egész házassági históriá­ban az a legnagyobb szégyen, hogy Bella anyjának nyilvános háza volt, a szexualitás terebélyesedő diszkurzív hálóját a Grosz családra is kirerjeszrette. 50 Azt hiszem, most már könnyen belátha­tó, hog)- a Jókai öregségéről és örökségéről szóló századfordulós Történetnek a korabeli pszichiátria és a szexualitáshoz fűződő vi­szony egyaránt szerves részét alkotja. De mind a két, egymással is összefüggő diskur­zust keresztül-kasul átszövi a családi konf­liktusok eszkalálódásával egyre inkább elő­térbe kerülő vagyonjogi konfliktusok keze­lésének és szabályozásának egyre nehezeb­ben megoldható problémaköre. Az elbeszé­lés és elemzés mosr következő fejezeteiben szándékaim szerinr ez a harmadik dimenzió játssza majd a domináns szerepet. Nagy Bella vagy Grosz Bella? A következő lépés az öreg Jókai biográfiai szituációjának jellemzése és a házasságkö­tést közvetlenül megelőző nyár eseménye­inek rekonsrrukciója lesz. 1899 júliusában a magyar nemzet figyelme időben 1849, térben pedig Segesvár irányába fordul. Kö­zeledik a szabadságharc költője halálának 50. évfordulója. A napilapok heteken át szinte csak Petőfivel foglalkoznak, a szer­kesztők az ország különböző részeiben vál­tozatos módon megnyilvánuló Petőfi-kul­tuszt bemutató írásokkal, rárcákkal, cik­kekkel és beszámolókkal zsúfolják tele ha­4? A regényt legelőször a Magyar Hírlap közölte folytatásokban 1898. január 30 -1899. február 10. között. 43 Kocczíntási Hírlap, főmts. Feszty Árpád (t. i. nem a hírlapnak, hanem a kocczintásnak), száma: egy kupicza, Bajza utcza 19/b., Hajnal, Casa Feszty. OSzK Mikrofilmtár, Alkalmi lapok. Idézi Császtvay Tünde: SZALON-GARNITÚRA. Az epreskerti Jókai-szalon és Feszty-szalon. Irodalomtörténeti Közlemények, 2004/5-6. 620. old. A továbbiakban: Császtvay, 2004. 49 Váli Mari: Emlékeim Jókai Mórról. Szépirodalmi, Budapest, 1955. 396. old. A továbbiakban: Váli Mari, 1955. so Az állítás cáfolatához lásd: Váli Mari, 1955. 397-398. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom