Amszterdam - Budapesti Negyed 55. (2007. tavasz)

JAN RATH: Hogyan zajlik az etnikai székfoglalósdi Mokumban?

csegtet, hisz általa a politikusok könnyebben találhatnak megoldást a bevándorlók körében tapasztalható makacs munkanélküliségre. Hadd legyek azonnal ünneprontó, és hadd valljam be, hogy a rendelkezésemre álló anyag alapján nem tudok egyértelmű válasszal szolgálni. Az amszterdami bevándorlók önálló vállalkozásaival kapcsolatos kutatások eddig túl esetlegesek voltak, és a piaci szegmensek etnikai öröklődését idáig még sohasem vizsgálták igazán szisztematikusan. Éppen ezért tekintsék ezt az esszét inkább egyfajta gondolatkísérletnek. Az ösztönzést mindehhez Roger Waldinger, amerikai szociológus elméleti megállapításai adták, akinek munkájával kapcsolatban esszém végén néhány megállapítást is teszek. Etnikai székfoglalósdi Waldinger amerikai szociológus érzékletes hasonlattal úgy írta le az etnikai piaci szegmensek {niche) öröklődésének folyamatát, mint egyfajta etnikai „székfoglalós játékot". New Yorkról szóló, lebilincselő könyvében azt vizsgálja, miért van az, hogy a lakosság különböző kategótiákba tartozó csoportjai a vátos gazdaságában bizonyos pozíciókat elfoglaltak maguknak, és milyen strukturális meghatározók indították el és táplálják ezt a folyamatot. Napjaink szakirodalma előszeretettel hangsúlyozza azokat a gazdasági és demográfiai átalakulásokat, amelyek állítólag a New York, London és Los Angeles típusú nagyvárosokban figyelhetők meg, és a munka világában beilleszkedési zavarokat okoznak (vö. Lasarda, Friedrichs és Ehlers 1992). Más, kevésbé pesszimista tudósok a globalizáció folyamatára helyezik a hangsúlyt, és azt állítják, hogy az úgynevezett globális városokban a magasra értékelt szolgáltató vállalkozások olyan koncentrációja alakul ki, amely közvetlenül vagy közvetve igényt teremt a kis volumenű és részben alacsonyra értékelt tevékenységekre (Sassen 1991). Waldinger nemigen tud mit kezdeni ezekkel a megközelítésmódokkal. Véleménye szerint ezek a megközelítések nélkülözik a kellő empirikus bázist, csak és kizárólag a gazdaságra koncentrálnak, ennélfogva történelmietlenek és nem kezelik súlyuknak megfelelően a dráma tényleges szereplőit, a bevándorlókat, illetve azok leszármazottait. A munkahelyek elosztását minden piacgazdaságban a kívánatos és a lehetséges viszonya határozza meg, de minden piacgazdaságra meghatározó hatással van az adott országban létrejött és működő társadalmi szerkezet. Egy olyan „fajtudatos" társadalomban, mint amilyen az egyesült államokbeli, az emberek a „szabad" piacgazdaságban is etnikai és faji jellegzetességek alapján kerülnek besorolásra. így jön létre eg)' ún. queue, rangsor, amelynek élén a domináns uralkodó csoport, a végén pedig a legproblematikusabb