Amszterdam - Budapesti Negyed 55. (2007. tavasz)
HERMAN VUIJSJE - JOS VAN DER LANS: Így lakunk mi Új Amszterdamban
Ahogy a hetvenes és nyolcvanas években a nemzeti ipari gazdaságról a nemzetközi szolgáltatógazdaságra való áttérés lyukakat teremtett a város központjában, úgy most a kiterjedt irodai munkáról a decentralizált távmunkára való áttétes az Amszterdam körüli gyűrűben teremthet üres foltokat. És a történelem arra tanít bennünket, hogy egy olyan városban, ahol ekkora a térínség, fura lenne, ha a „kiadó" tábla évekig minden következmény nélkül lóghatna az épületek homlokzatán. Ha a gazdasági nehézségek egy darabig még eltartanak, a város szélén üresen álló irodaépületek egyfajta új „szegélyrojtokat" képezhetnek. Ez esetben az is elképzelhető, hogy a huszonegyedik század tízes éveinek irodalmi történetei az Arena-bulváron, sőt akár a Déli Tengelynek elkeresztelt itodanegyedben játszódnak majd le, mert - talán egészen új multikulturális csomagolásban - ott kerül majd sor az új „blauwbrugi csatára". 4 A parasztgazdaság modell Ha bekövetkezik az irodai munkáról az otthoni munkára való áttérés, az a már meglévő és a majdan építendő lakásokra is hatással lesz. Ha az emberek egy helyen laknak és dolgoznak, népsűrűség tekintetében további hígulás várható. Ha az iroda a lakás része lesz, az nem jelenti azt, hogy a gyerekek le kell mondjanak a szobáikról, mert apunak és anyunak dolgoznia kell, azt viszont igen, hogy a lakásban vagy annak közelében újabb térre lesz szükség. Igencsak érthetetlen, hogy ezt az újabb szükségletet Amszterdam legújabb városrendezési területein, a keleti kikötő területén és Ijburgben a tervezéskor egyáltalán nem vették figyelembe. Még mindig működnek a régi reflexek. Hiába váltotta fel a tömegtermelést az egyénre szabott építés, minden csak és kizárólag a lakótérteremtésről szól - az amszterdamiak máshol kell dolgozzanak. így teremt a város már most jövőbeni város megújítási projekteket, melyek átstrukturálják majd a városi területeket, mert kell a tér a lakó-munkahelyeknek. Kis irodahelyiségeknek otthont adó galériák, vállalatok által felvásárolt összevont lakások, munka-lakótornyokeg)'okos építésziroda malmost erre szakosodik, mert ezen a területen hatalmas piac várható. Néhány évvel ezelőtt Pauline Terrehorst újságírónő hasoncímű könyvében „parasztgazdasági modellnek" nevezte és nagyvonalakban vázolta, hogyan laknak majd azt emberek a jövőben. Az új technológiák révén a törté4 Utalás A, F. Th. van der Heijden hasoncímű regényére és ezen keresztül a Beatrix királynő beiktatása (1980. április 30.) körüli zavargásokra, melyeket részben szociális problémák (munkanélküliség, lakáshiány, „ifjúsági probléma") váltottak ki (a fordító megjegyzése).
