Amszterdam - Budapesti Negyed 55. (2007. tavasz)

PAUL SCHEFFER: Vissza a kertvárosba

az országban, amelyet alig értett. Megpróbáltam kideríteni, volt-e a fiának bűntudata. Feleslegesen fáradtam, mert az apát gyötörte bűntudat. Magát okolta, amiért a fia a hitetlenek országában nőtt fel. Óvni akarta minden veszélytől, minden csábítástól, csapdától." Az anya még kevésbé tudott mit kezdeni a helyzettel. Hadd ismételjem meg: bárcsak jobban ismertük volna a klasszikusokat! Hisz olvassuk csak el, mit írt 1952-ben Robert Park, a híres chicagói szociológiai iskola megalapítója a chicagói bevándorlóvilágban, a látványosan fejlődő gettókban szerzett tapasztalatai alapján! Hogy Little Irályt Little Mellnek csúfolják, hogy tizenötezer szicíliai parasztcsaládból származó, tanulatlan ember nyomorúságos viszonyok közt tengeti életét, hogy a mindennapi létfenntartás fogságában él. Park tudta, hogy mindez a vidékről városba történt átmenet következménye és hogy főként a bevándorlók gyerekei alkotta második nemzedék zavarodik össze és veszti el tájékozódási képességeit. Hallgassák csak meg, mit írt a húszas években: „Ilyen körülmények között huzamos időn át egyfajta harc dúlt a szülőföldről hozott társadalmi rítusrendszer, erkölcsi rend és az amerikai környezet hatása között. A magukkal hozott érintkezési formákra épült társadalmi kontroll a második nemzedékben darabjaira hullott." Már 1925-ben leírta, milyen egyéb tényezők játszottak szerepet ebben a folyamatban: „Az individualizálódás és a társadalmi szétaprózódás korában élünk." Kicsit később Park ezt írta a marginalitás okairól: „A városokban a bevándorlás egy más típusú személyiséget hozott létre. Az az energia, melyet egykor a hagyományok és a szokások korlátok közé szorítottak, mostanra elszabadult. Az eredmény egy kulturális elegy: egyének, akik a társadalom peremén két olyan kultúra között élnek, amelyeket nem tudnak igazán magukévá tenni, sem egymással összeegyeztetni." Arra, aki napjainkban elemzi a kertvárosokban élő családok társadalmi jellegzetességeit, ezek a megállapítások a megvilágosodás erejével hatnak. Azért alakul ki szegregáció, mert ezek az emberek a városban is a maguk korábbi falusi életét akarják folytatni. V. A keveredés lehetőségei Az egyenlőtlenségeknek és a szegregációnak vannak olyan látható formái, melyek egyebek mellett a nagyvárosokban és így a Nyugati Kertvárosokban is bekövetkezett demográfiai változás következményei. Ugyanakkor nagy a bizonytalanság azzal kapcsolatban, vajon a társadalmi béke fenntartását biz-