Amszterdam - Budapesti Negyed 55. (2007. tavasz)

LEON DEBEN: A lakásfelügyelőnőtől a városnegyedgondnokig

A városrészre irányuló vállalkozások „Részvérei" és „integráció", ezek voltak a kulcsfogalmak abban a megállapodásban, melyet az állam kötött az induló programban résztvevő 37 településsel. Az utóbbiak a társadalmi megújulás keretében e megállapodás alapján részesültek céltámogatásban. Azóta megújulás helyett inkább „társadalmi kohézióról" szokás beszélni. A társadalmi megújulás társadalmi dimenziója néha arra a fajta közösségtudatra emlékeztet, amely az ötvenes években divatos kerületeszme tartozéka volt. A lakások egyre erőteljesebb privatizációja és individualizációja után a gondozás és fenntartás terén tapasztalható takarékoskodás és léptékváltás következtében a lakókörnyezet és a városrész mondhatni mostoha gyerek lett. Elmaradnak vagy nem megfelőelek a „szokásos" gondozási tevékenységek. A település, a feladattal megbízott gondozók és a szolgáltatások igénybevevői együtt próbálnak megvalósítani városrészre szabott projekteket. Ezek általában olyan városrészekben sikeresek, amelyek nem túl nagyok, nem küszködnek túl sok problémával, ahol, mint például a Jordaanban vagy a Nieuwmarkt negyedben, a lakókban van némi önállóság, és ilyen vagy olyan formában létezik olyan szervezet, amely átfogja a városrész egészét. Az olyan példák, mint a francia Regies de Quartiers és a rotterdami Opzoomerproject nagy lendületet adtak a városrészgondozásnak. Hollandiában egyre több olyan, városrészre irányuló vállalkozás van, amelyben a lakók normál fizetés ellenében kezelői feladatokat látnak el, és néha irányítással kapcsolatos kérdésekbe is beleszólási jogot kapnak. Az alaptevékenységek közé tartozik például a folyosótakarítás, a vitágágyások gondozása, a hulladékválogatás, az egyszerűbb épületkarbantartási munkák, az apróbb javítások, de akár a vandálokká! és betörőkkel szembeni őrző-védő feladatok, a kutyák és gazdáik rendre szoktatása, illetve az iskola- és egyesületi épületek vagy a játszóterek gondozása. Ezekre a munkákra olyan szakképzetlen munkavállalókat alkalmaznak, akik a városrészben laknak. A szabályokat és a költségvetést a hatóság határozza meg, az ügyfél pedig a polgár. Ezen a területen mindenképp kerülni kell a szabványmegoldásokat. Élhetőségi projektek A városnegyedgondozás mai formája elsősorban a biztonságérzet növelésére és a lakókat zavaró tényezők csökkentésére összpontosít. Sok lakos szerint az, hogy az eredendően homogén városnegyedek rövid idő alatt rendkívül 2 A város polgármesteréről elnevezett projekt célja, hogy a lakók vegyenek részt aktívan utcájuk, kerületük gondozásában, és érezzenek érte felelőséget (a fordító megjegyzése).