Amszterdam - Budapesti Negyed 55. (2007. tavasz)

GERT HEKMA: Az amszterdami vendéglátóhelyek meleg kultúrája és a homoszexuális, illetve leszbikus identitás változásai

Arie heterók voltak. Henk először a Rheinland, majd a Populair tulajdonosa volt. Annie, aki a Volendamot vezette, szintén a prostituáltak világából érkezett. Ezeket a helyeket, különösen pedig azokat, amelyek kifejezetten meleg helyek hírében álltak, a rendőrség gyakran és szigorúan ellenőrizte. Két felügyelő, egyiknek a szex, a másiknak az alkoholos italok volt a szakterülete, hetente egyszer körutat tett, felkeresett 10-20 vendéglátóhelyet, és ilyenkor a meleg helyeket is meglátogatták. Jelentéseik rengeteg információval szolgálnak a vendéglátóhelyek pontos elhelyezkedésével és történetével kapcsolatban. A rendőrök azt ellenőrizték, van-e női csapos, nem árulnak-e engedély nélkül alkoholtartalmú italokat, van-e zene, és betartják-e a nyitvatartási időt. A vendéglátóhelynek mindezekre külön engedély kellett. A meleg helyeken azt is ellenőrizték, hogy vannak-e fiatalkornak (21 éven aluliak), mert a törvény a meleg és leszbikus szexet csak 21 év felett engedélyezte, miközben a heteróknál ezt a korhatárt 16 év felett húzta meg. A felügyelők különösen a prostitúcióra és a homoszexualitásra voltak érzékenyek. Azokat a vendéglátóhelyeket, ahol homoszexuálisokat találtak vagy amelyet homoszexuális találkahelyeknek véltek, bezárathatták. (Jelentéseikben a rendőrök „homoszexuálisokról" és „homoüzletekről" beszéltek, illetve „buzeránsokat" emlegettek.) Persze a probléma az volt, hogyan érjék tetten a buzikat, hisz a rendőröknek nyilván nem volt módszerük arra, hogy azonosítsák a szexuális vonzalmakat. Éppen ezért jelentéseikben mindig „valószínűsíthető homoszexuálisokról", „homoszexuális típusú nőről" stb. beszéltek. A vendéglátóhelyek működtetői mindig azt mondták, hogy szeretnének megszabadulni ettől a fajta közönségtől, de a rendőrök, és erre meg is volt minden okuk, nemigen hittek nekik. Egyetlenegyszer fordult elő, hogy Scheper megkérdezte, miért nem engedhet be homoszexuálisokat. Ez persze még gyanúsabbá tette őt a rendőrök szemében, akik szemmel tartották minden amszterdami tevékenységét, és egyszer valami kisebb vétségért le is tartóztatták Schepert a Leidseplein egyik teraszán. Ugyancsak nála töttént, hogy a rendőrség 1932-ben razziát tartott, A rendőrségi ellenőrzések és a társadalmi előítéletek miatt a homoszexuális vendéglátóhelyeknek nagyon körültekintőnek kellett lenniük. Ezért is alakítottak ki a nem kívánatos látogatókkal szemben egy sajátos riasztórendszert. Az Empire, a Volendam és a Rheinland kapust alkalmazott, aki csöngetett vagy felkapcsolt egy kis lámpát, ha efféle látogató érkezett. Ezeket a lámpákat néha annak a porcelán bagolynak a szemébe tették, amely füstölőként a helyiség illatosítására szolgált. Titkos jelentése pedig az volt, hogy a homoszexuálisok a heterókat egymás közt „baglyoknak" nevezték. Ezeket az elővigyázatossági intézkedéseket azért alkalmazták, hogy rendőrök vagy heterók érkezése esetén „normális" színben tüntethessék fel a vendéglátóhelyet. Tilos volt szerelmeskedni, és ha jött a rendőrség,