Amszterdam - Budapesti Negyed 55. (2007. tavasz)

PETER VAN ROODEN: Vallás és szekularizáció Amszterdamban

mébe vette a felvetést, amikor azt mondta, hogy az „nem annyira őrült". A templomépítést és a városrendezést a következő években is szorosan összehangolták. Hit és hitetlenség Amszterdamban, 1960-2005 A hatvanas és hetvenes években hirtelen összeomlott az amszterdami, de az egész holland kereszténység. A dolog olyan gyorsan történt, hogy még számadataink is alig vannak róla. Az egyetlen kivétel talán a Csendes Körmenet, ahol az 1957-es kilencvenezerről 1972-re hatezerre csökkent a résztvevők száma. 1971 után azonban nem tartottak több népszámlálást és az amszterdami Kutatási és Statisztikai Osztály csak 2000 óta publikál, nem az évkönyvekben, hanem az úgynevezett Polgári Monitorban vallással kapcsolatos adatokat. A legjobb, ha a mai helyzetből indulunk ki. Hogy néz ki ma a hit és a hitetlenség? Az ember első benyomása, hogy óriási, nagyobb, mint valaha a sokféleség. Amszterdamban már régóta rengeteg idegenből honosított egyház működik. Az örmény-apostoli egyház például, melynek körülbelül 1500 tagja van és a Kromboogstraaton van temploma, 1663-ban vetette meg lábát a városban. De a sokféleség mára hihetetlen méreteket öltött. A dél-keleti városrészben valószínűleg körülbelül 120 egyházi közösség található, melyek többsége picinyke - nem több, mint tíz tag-és a bázist a bevándorlók adják. 2004-ben mintegy 40 ghánai egyházi közösség volt, míg a nigériaiak az azt megelőző két évben 20 új egyházat alapítottak. De ennél jóval több van! A Gerard Doustraaton egy garázsban szikh templom, a Kerkstraaton Alyrai Szent Miklósnak szentelt orosz-ortodox templom működik. Ez utóbbinak hozzávetőlegesen 100 tagja és mintegy kétszer annyi látogatója van, akiknek egyik fele holland, míg a másik 13 különféle nemzetiségből áll. A hollandok többnyire megtértek, mint például Vlagyimir de Groen, ötvenéves utrechti politikai tanácsadó, aki ateista családban nőtt fel és hosszú hitbeli keresgélés után horgonyzott le ennél az egyháznál — a Hollandiában szokatlan keresztnévnek is ez a magyarázata. A hagyományos egyházak azonban rossz, nagyon rossz helyzetben vannak. Vegyük például a keleti városnegyedben található száztíz éves Aluiderkerket. Egykor ezer ember járt ide, manapságjó, ha hatvan. De legalább még áll. Az elmúlt évtizedekben ugyanis mintegy 30 templomot bontottak le, és nagyon sok egészen más funkciót kapott. Vegyük például a Rijnstraaton álló Aquinói Szent Tamásról elnevezett templomot, mely 1925-ben, az amszterdami iskola stílusában, egy lakótömb részeként épült