Amszterdam - Budapesti Negyed 55. (2007. tavasz)

PETER VAN ROODEN: Vallás és szekularizáció Amszterdamban

fel. Ezen a helyen jelent meg Ida Peerdemannak Mária. Amikor 2000-ben 2600 guldenről 70 000 guldenre emelték a telekbérleti díjat, az egyházköz­ség azt már nem tudta előteremteni, és a templomot lebontották. A gereformeerd egyháztanács emberemlékezet óta egy kerkstraati épületben tanácskozott, ahol gondosan rekonstruálták a Nieuwe Kerk tanácstermét. Napjainkban, vagy legalábbis 1990-ben így volt, az épületben balettiskola működik. Úgy tűnik, hogy természetesen vannak kivételek is. A Westerkerkben nagyon népszerűek az istentiszteletek, ahogy a Krijtbergkerkben is napon­ta kétszer, vasárnap pedig négyszer is tartanak misét, és ezekre Amszter­damból és a város környékéről igen sokan eljárnak. Nincsenek azonban részletes számadataink. A Kutatási és Statisztikai Osztály 2000 óta publikált, meglehetősen szerény felmérései azt sugallják, hogy az amszterdami lakosság valamivel több mint fele nem vonzódik egyik valláshoz, illetve világnézeti áramlathoz sem. Egyheted vallja magát moha­medánnak, egytized katolikusnak, egytizenegyed a New Age valamelyik keleti ágához tartozik, egytizenhatod pedig, azaz 6 százalék valamelyik na­gyobb protestáns egyház tagja. A felmérésben feltett kérdés teljességgel ér­telmezhetetlen. Alit jelent az, hogy valaki „vonzódik valamihez"? A felmé­rések azt állítják, hogy hozzávetőlegesen még 45 ezer protestáns van Amszterdamban. De 1999-ben maguk az egyházak csak 26 ezer tagról tud­tak. Azok a számadatok, amelyek a Polgári Monitorokban a részvételre vo­natkoznak, ha lehet, még megfoghatatlanabbak, és ilyen szempontból mindegy, hogy templom- vagy mecsetlátogatásról beszélünk. Ezek ugyanis önbevalláson alapulnak, amikor az emberek arra a kérdésre válaszolnak, hogy az elmúlt évben hány alkalommal keresték fel a templomot vagy a me­csetet. Abból a 75 ezer amszterdamiból, aki vonzódik a katolicizmushoz, 70 százalék adott pozitív választ, de a KASKI nevű társadalomtudományi inté­zet 1998-ban és 1999-ben egy véletlenszerűen kiválasztott vasárnapon csu­pán 9000 embert számolt össze a városban tartott miséken. Még az általuk közölt adat is gyanúsan magas. 1996-ban az Het Parool című újság végzett kutatást Amszterdam Oud-West nevű kerületében, ahol 30 ezét ember él és közülük 10 ezret katolikusként tartanak számon a statisztikák. Akkor egy átlagos vasárnap 30 ember vett részt a hervormd Gasthuiskerkbcn tar­tott istentiszteleten, 50 ment el a geteformeerd De Poort nevű templomba 5 Amszterdamban az építményekhez tartozó telek a város tulajdonában van, és az ingatlantulajdonosok a használatért bérleti díjat kötelesek fizetni. Lásd: Herman de Liagre Böhl itt közölt írását is (a fordító megjegyzése)!

Next

/
Oldalképek
Tartalom