Amszterdam - Budapesti Negyed 55. (2007. tavasz)

GEERT MAK: A morális pánik

A morális pánik' GEERT MAK „Lsten hozott az életbe, kicsim!" ezzel a kissé remegő címmel indul a film. 1963 áprilisának végén Amszterdamban vagyunk. Ed van der Elsken, a fiatal fotóművész egyszer csak filmre váltott, és elkészítette ezt a családi portréval összekapcsolt rövid korképet. A film oldott hangulatban, egy autókázással indul. Van der Elsken betette a kamerát a pöfögő DKW hátsó ablakába, és mi, nézők a vállán át látjuk, ahogy áthajt a lepusztult Jodenbreestraaton, elhalad a Zuiderkerk mellett, látjuk a régi Waterlooplein körüli utcácskák forgatagát, a Blauwbrug égnek meredő oszlopait, majd kiérünk az Amstelhez. Figyeljünk, mert e rövid szemle révén úgy jelenik meg előttünk a negyven évvel ezelőtti hétköznapi Amszterdam, ahogy azt csak ritkán látjuk, az akkori zsúfolt, köznép lakta belváros, tele közlekedési csapdákkal, kis műhelyekkel, bensőséges hangulatú csatornaparti irodákkal! Ahogy pereg a film, megismerkedünk Amszterdam problémáival, a Zeedijken tántorgó részegekkel, a cukorsüvegfrizurás prostituáltakkal, a Nieuwmarkton szemtanúi leszünk egy késelésnek és annak, hogyan vesződnek a gyerekekkel a szűkre szabott emeleti lakásokban. A film nagy részében péklapát tenyerű munkásokat, testes halárusnőket, kézikocsit toló, napcserzette férfiakat és anyákat látunk, akik hetente kétszer kiteregetik a lavórból a gyerekek kimosott ruháit. Egyszóval igazi őslakosokat a város klasszikus belső kerületeiből, a Jordaanból, Kattenburgből, a Nieuwmarkt környékéről. A hangulat nem hurrá-, de azért optimista. A váras arra számít, hogy 1980 táján körülbelül egymillió lakosa lesz. Amszterdamban körülbelül 9400 nem holland állampolgárságú ember él, és rajtuk kívül további 2700 sutiname-i és antilliai. Akkor és ott ennyi az összes bevándorló. I Ez az írás az 1992-ben Amszterdam angyala (De engel van Amsterdam) címmel megjelent szociográfia 2002-es új kiadásához készült kiegészítés, illetve visszatekintés (a fordító megjegyzése).