Amszterdam - Budapesti Negyed 55. (2007. tavasz)

JACO DAGEVOS - AREND ODÉ: Kisebbségek Amszterdamban

A hetvenes és nyolcvanas években bekövetkezett gazdasági válság után sokan veszítették el állásukat, és többé nem, vagy legalábbis tartósan máinem kaptak munkát. E csoportok esetében a romló társadalmi pozícióval párhuzamosan csökkentek az autochton hollandokkal fenntartott kapcsolatok is. Összezsugorodott és saját csoportjukra korlátozódott körülöttük a világ (vö.Van Eekett en Gelder Loos, 1990; Dagevos, 2001b). Az ide vonatkozó adatok ezt egyértelműen mutatják. A török és a marokkói szülők döntő többsége (az előbbiek esetében 86 százalék, az utóbbiaknál 93 százalék) szabad idejében csak és kizárólag saját csoportjának tagjaival találkozik. Bár a fiatalabb törökök és marokkóiak szüleikhez képest gyakrabban rendelkeznek vegyes baráti és ismeretségi körrel, az ő köreikben is magas azok aránya, akik elsősorban saját csoportjuk tagjaival keresik a kapcsolatot. A klasszikusnak számító asszimilációs elméletekkel ellentétben, a fiatalabb autochton hollandok és a bevándorlók között nincsenek igazán intenzív kapcsolatok, lebben egyéb tényezők mellett bizonyára az is szerepet játszik, hogy Amszterdamban mind az iskolában, mind a lakónegyedben, mind a munkahelyen többnyire saját etnikai csoportjuk tagjaival találkoznak. A suriname-iakra nem érvényes az a megállapítás, hogy az életkor növekedésével csökkennének az autochton hollandokkal ápolt kapcsolatok. Ehhez túlságosan szeszélyes a minta. Tény, hogy a fiatalabb suriname-iak valamivel gyakrabban rendelkeznek vegyes vagy hollandok dominálta baráti és ismeretségi körrel, de ilyen tekintetben nincsenek nagyobb különbségek az életkori csoportok között. A 35 és 54 év közöttiek kapcsolatai etnikai összetétel tekintetében nemigen különböznek a fiatalok kapcsolataitól. Nehéz megmondani, mi van ennek a hátterében. Az antillaiak esetében is vannak értelmezési problémák. Míg a 25 és 34 év közöttiek inkább hollandokkal érintkeznek és barátkoznak, a fiatalabbak (15 és 24 év között) és az idősebbek inkább saját csoportjukon belül ápolnak kapcsolatokat. Az etnikai szabad idős kapcsolatok szempontjából fontos tényező a képzettségi szint Nemcsak a strukturális integráció mértéke - munkaerőpiaci helyzet, jövedelemszint -, hanem a társadalmi integráció szempontjából is kifejezetten fontos tényező a képzettségi szint. Mennél képzettebb valaki, annál gyakrabban érintkezik autochton hollandokkal. Ilyen tekintetben főként az antillai csoporton belül vannak látványos különbségek. De a képzettségi szint a törököknél és a marokkóiaknál is befolyásolja némiképp a kapcsolatokat. A suriname-iak esetében kisebbek a különbségek. Nem lehet eléggé