Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 50. (2005. tél)

A félmúlt és a féljelen határán

Kié hát a Gozsdu-udvar? /1 vita a trianoni szerződésig nyúlik vissza - Ma egymilliárd dollárt érne az alapítvány vagyona Továbbra is vita tárgya Magyarország és Románia között az egykori Gozsdu Alapítvány vagyona. Radu Vasile februári magyarországi látogatása előtt román kormánykörökből jelezték, hogy budapesti tárgyalásain miniszterelnökük ezt a kérdést is fel fogja vetni. Mint utóbb kiderült, meg is tette. Konkrét eredmény azonban a jelek szerint nem született. A bukaresti kormány alá rendelt Határon Túli Románok Hivatalának (HTRH) szaktanácsosa, Gabriela Cursaru a Népszabadság-nak elmondta, hogy Radu Vasile valóban tárgyalt erről Budapesten. - Megbeszélések folynak a két kormány között a kérdés rendezése érdekében. További tárgyalások szükségesek azonban az alapítványi vagyon értékének megállapításához, valamint a visszaszolgáltatás lehetőségeiről mondta Cursaru asszony, aki a HTRH-ban közvetlen felelőse a magyarországi románok kérdéskörének. Hogy pontosan mit is kellene visszaszolgáltatnia Magyarországnak, azt Cursaru asszony sem tudja. Kedvesen ajánlotta viszont az erről érdeklődők figyelmébe a Magyarországon megjelent és ezzel a kérdéssel foglalkozó irodalmat. A Gozsdu-vagyon története hosszú és cseppet sem érdektelen. Az 1802-ben Nagyváradon született Emanuil Gojdu, akit magyar kortársai Gozsdu Manónak ismertek, budapesti és pozsonyi tanulmányai befejezése után sikeres ügyvédi karriert futott be Budapesten. Hatalmas vagyonát 1870-ben bekövetkezett halála előtt végtendcletébcn „a tanulni vágyó ortodox román fiatalokat" segítő alapítványra hagyta. Román becslések szerint a magsar országgyűlés román származású képviselője által létrehozott alapítvány vagyona 1918 végén több mint tízmillió aranykoronát tett ki, amely mai éttéken körülbelül egymilliátd dollárnak felel meg. Ugyanakkor - állították a kérdésről tavaly júliusban bizottsági vitát kezdeményező tornán szenátorok-a Gozsdu Alapítvány 1889-ben „hét monumentális, négyemeletes épülettel rendelkezett Budapest szívében, a Dob, illetve a Király utcában". A Gozsdu Alapítvány 1870. április 23-án kezdte meg működését Budapesten, az Erdélyi Ortodox Nemzeti Kongresszus (a későbbi erdélyi ortodox mitropólia) védnöksége alatt, majd székhelyét az első világháború után Nagyszebenbe tette át. Az alapítvány 1918-ig mintegy ötezer erdélyi román