Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 50. (2005. tél)

Füttyös Gyuri és a pesti vicctrafikos

- Ma hajnalban már megkerestem a magamét. A munkásbuszos asszonyok, akik innen mennek Kecskemétre, ők vásároltak nálam. Összejött négyezer forint. Béla naponta jár Pestről Nagykőrösre. Hogy miért pont oda? - Azétt, mert ott nem ismer senki. Ott születtem. Van úgy, hogy elmegyek a nagyszüleim sírjához. Persze kevés az időm. Hajtani kell. És Béla hajt. Délután kettő körül összecsomagol a piacon, aztán hazamegy a peremkerületi lakótelepi lakásba. Alszik, majd közös vacsora a családdal. Feleség, két iskolás gyerek. Mondhatnánk azt is: idill. Csak amikor máshol azt kérdezik: mi lesz a fdm, Béla akkor veszi a munkaruhájár, a naponta frissen mosottat, és indul útjára. - Én vagyok az éjszakai kukás. így hívnak. Most már én is így hívom magam. Már másfél éve ismernek a házfelügyelők, gondnokok - hatalmas kulcsköteget mutat-, ennyi házban bíznak bennem: kulcsot kaptam. Csak reggel viszik ki a kukákat, az az előnyöm, hogy elsőként nézhetem meg a tartalmukat. Saját lakótelepét nem járja. - Nem akarom, hogy felismerjenek. Ne mutassanak a gyerekre, hogy az apjuk... Egyszer már megélte a szégyent. - Épp vállig voltam a kukában, amikor rám kiáltottak: Főnök úr, mit csinál? Mett egy nag)' élelmiszer-áruház vezetője voltam évtizedekig. Aztán jött a privatizáció, nekem meg a lapát. Nem kellettem. Alihoz meg, hogy tacskók dirigáljanak nekem, lopjanak a szemem láttára, nem fűlött a fogam. Kerestem állást, nem találtam. Akkor azt mondtam, megpróbálok a szemétből megélni. Hogy lehet-c? Én azt mondom, lehet. Mett az emberek még nem tudják, hogy szegények. Naponta nagyon sok visszaváltható üveget találok, de mást is. Persze lehet, hogy azért dobják ki - de nem is ki, hanem külön a kuka tetejére -, hogy segítsenek. Béla levelez a lakókkal: „Köszönet azoknak, akik a gyerekpulóvert, a magnókazettákat, a porszívót és a könyveket adták. Az éjszakai kukás." Van úgy, hogy válaszolnak neki. Ott a csomag, mellette rádió: „Figyelem! Ez még jó!" Amit ki kell mosni vagy szét kell szerelni, azt a kocsiban hagyom. Rendezem őket, amikor hazamegyek. De itt vannak az üvegek is, mert csak délután tudom eladni őket. Hogy mennyi jön össze? Megélünk. Tudja, úgy van cz, hogy fizetni kell a lakbért, a gázt, a villanyt, a vizet, a gyerekek iskoláztatását. A házban, ahol lakunk, van hatvan lakás. Hárman vagy négyen ha va-