Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 49. (2005. ősz)

Amiről naponta beszéltünk

métert teszi meg a világ legmagasabb hegycsúcsát elérendő. Ráadásul ez az átlag nagyon jelentős társadalmi különbségeket takar. A halandósági vizsgálatok szerint a Budapest II. kerületében lakó férfiak körülbelül négy évvel hosszabb várható élettartamot mondhatnak magukénak, mint az országos átlag, s öt és fél évvel többet remélhetnek megélni, mint a VII. kerületiek. - Mit mutat Budapest halandósági térképe? - Azzal kezdeném, hogy az ezredforduló előestéjén már nem a fertőző betegségek a meghatározóak. Lényegében négy csoportba oszthatók a leggyakoribb halálokok: a daganatos megbetegedések és az erőszakos eredetű halálozás. Közös jellemzőjük, hogy elsősorban a 30 év feletti lakosságot sújtják, ezért a 30 éves férfiak várható átlagos élettartama nagyon jellemző adatnak tekinthető. Ha kerületi bontásban vizsgáljuk ezt a mutatót, akkor azt látjuk, hogy az I., II. és a XII. kerületben a legjobbak a halandósági mutatók, míg a legrosszabbak a IV, VI., VII., VIII., a XVII. (Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget) és a XX. (Pesterzsébet, Soroksár) kerületben. - IIa nem tévedek, ez nagyjából megegyezik a „cigánymentes" és az „elcigányosodott" kerületek megoszlásával. - Csak nagyjából. Látható, hogy a halandóság tekintetében kedvezőbb helyzetűek a budai zöldövezetben és a történelmi városmagban laknak. A Duna túloldalán lévő „slumosodó" pesti kerületekben a legrosszabb a helyzet. Ami a belső kerületeket illeti, lényegében igaza van. De kiegészíti ezt a térképet a külső ipari övezet —

a IV. és XX. kerületben - és nem a kimondottan városias, de nem is „zöldövezeti" rész - a XVII. kerület -, ahol szintén riasztóak a halálozási viszonyok. - És az átlagos kerületek? - Zuglót, a XIV. kerületet emelném ki. Itt az átlagnál kicsit jobbak a halandósági mutatók, ami azzal magyarázható, hogy ez a terület hagyományosan szolid tisztviselő-övezetnek számít. - Szóval nem a jó levegő a legfontosabb? - Különböző független változókkal - iskolai végzettség, foglalkozás, lakásviszonyok, egészségi állapot, egészségügyi ellátás és környezetszennyezés - elvégzett számítások azt mutatták, hogy a halandósági különbségek döntően szociális okokkal magyarázhatóak. A szociális helyzetet a legjobban az iskolai végzettséggel mérhetjük. - Ez ugye azt jelenti, hogy nem annyira az egyén, mint inkább a társadalom felelősségéről beszélhetünk. - Olyannyira, hogy mind a dohányzás, mind az italozás, mind az egészségtelen táplálkozás esetében kimutatható a gyártók és a forgalmazók érdekeltsége, s persze az állami bevételektől sem tekinthetünk el. Könnyen be-