Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 49. (2005. ősz)

Amiről naponta beszéltünk

A pálcikaember hamburgert eszik Miről beszélnek a budapesti piktogramok? Piktogramok kalauzolnak bennünket a modern nagyváros labirintusában. Piktogram mutatja, merre van a kijárat a metróból, a közlekedési lámpa pik­togramja jelzi, ha átsétálhatunk a zebrán, és piktogram tiltja, hogy együnk a villamoson. A piktogramokon megjelenő figurák és formák a maguk módján jellemzik a várost, szinte mindent elárulnak az ott élő emberekről. Lássuk, mit mondanak Budapestről! Különböző típusú pálcikaemberkék és különböző formájú tárgyak jelen­nek meg a KRESZ-táblákon, a pályaudvarokon, a repülőtereken, a BKVjár­művein vagy a közintézményekben. Mi elsősorban a BKV piktogramjait vizsgáltuk, hiszen Budapesten ezek a legelterjedtebbek. A fővárosi közle­kedési vállalat legalább százféle jelet használ, bár ezek nem alkotnak egysé­ges rendszert. Legutóbb 1990-ben egységesítették és korszerűsítették áb­rakészletüket, amikor elkészült az Árpád híd és az újpesti városközpont közötti metrószakasz. Ekkor dr. Müller Ferenc, a Magyar Iparművészeti Egyetem informatoló­giatanára 67 új ábrát szerkesztett. A régi, még a hetvenes években készült képjelek ugyanis kevésbé igazodtak az európai ajánlásokhoz és irányelvek­hez, egy részükön pedig egyszerűen túllépett az idő (például időközben megváltozott a jegykezelési rendszer a metrón). Ráadásul 1990-re már jóval több információt kellett megjeleníteni kép formájában. Nem titok az sem, hogy a képek nagy része 1990-ben úgy készült, hogy megfeleljen majd a '96-os expo igényeinek is. Az ábrák kicsit részletezőb­bek lettek, mint a korábbiak, megváltozott a képeken a tömegközlekedési eszközök formája (a buszoknak például felismerhető buszablakuk lett), a pálcikaemberkéknek is „kinőtt" a kezük. Nem lett viszont olyan aprólékos az ábrázolás, mint a KRESZ-táblákon, ahol a pálcikaembereknek kalapjuk, táskájuk, olykor még arcuk is van. A szokások változását és amerikanizáló­dásunkat jelezte, hog)' a „járműveken étkezni tilos" táblán például az addig megszokott virsli helyett a hamburger képe jelent meg. Ez a '70-es években még elképzelhetetlen lett volna. A táblák tanúsága szerint 1990-ben már piktogrammal is próbálták rá­szoktatni az embereket arra, hogy a mozgólépcsőn álljanak a jobb oldalra, s a bal oldalt pedig hagyják szabadon a sietők számára. Ez a igyclmcztctés is sok mindent elárul szokásainkról, kultúránkról. Például azt, hogy mi ma­gunktól - ellentétben a moszkvaiakkal - nem állunk automatikusan a jobb oldalra. Azóta sem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom