Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 49. (2005. ősz)

Amiről naponta beszéltünk

még Marx) téren a felüljáró építése miatt a Skála Metro helyén álló egykori házat kariatidástul, díszszobrostul robbantották fel annak idején. A Veress Pálné utca 9. felújítása során kőoroszlánok semmisültek meg a hetvenes években, s hasonló sorsra jutottak a Puskin mozi melletti százéves épület homlokzati főpárkányának velencei oroszlánjai is. A tető felújítását végzők úgy gondolták, könnyebb elbontani azokat, mint kitalálni azt, miképpen menthetők meg. Azt mondják, hogy mindenki a gazdasági ellehetetlenülés állapotában teszi azt, amit tesz. Ez azonban semmiképpen sem magyarázat. Hiszen egy kis jó érzéssel, odafigyeléssel sokkal több értéket lehetne megmenteni. Ráadásul a fővárosnak vannak pénzügyi alapjai is ehhez, hiszen az 1992 óta működő Várostervezési és Városképvédelmi Bizottság megteremtette. A reneszánsz palotákat álmodták vissza, amikor a századforduló táján megépítették a díszes pesti és budai bérházakat. Ma csak a pesti bérházakat álmodjuk vissza, azokat, amelyek méltóságukkal arról tudósítottak, hogy egykor a tervezőknek, építtetőknek volt lelkük díszes, művészi értékű lakókörnyezetet kialakítani. Kár, hogy a csodálat helyett ma már inkább bosszankodásra adnak okot a régi épületek. Egyfelől állandó veszélyforrásként tornyosulnak fölénk, másfelől a veszélyt elhárítok sok esetben tapasztalható lélektelensége szomorítja el az embert. Jó lenne, ha mi is túlélnénk az elhasználódott épületek veszélyeit, de az épületek is túlélnék a veszélyelhárítást. 1997. március 12. Trencsényt Zoltán Csepelről jön az új Lenin a szoborparkba Májustól az interneten is megelevenednek a politikai emlékmüvek, a történelmi pletykáik A budatétényi szoborpark az egyetlen olyan állami tulajdonú budapesti közgyűjtemény, amelyet vállalkozásként üzemeltetnek, és amely semmiféle állami támogatást nem kap. A vállalkozás az idén lépett negyedik évébe tudtuk meg Réthly Ákostól, a park üzemeltetőjétől. Tavaly mintegy húszezren nézték meg a szoborparkot, amelyet eredetileg évi negyvenezer látogatóra terveztek.