Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 49. (2005. ősz)

Épül, fogy, olykor pedig omlik

tor úr Budán ragadt. Ötvenhat október 24-én meg befordult egy orosz tank a házuk elé. Apjával az ablakból nézték, hogyan célozza meg a velük szem­közti ház egy ablakközét, majd rájuk fordul az ágyú. - A József körúton az­előtt sok ügyvédi iroda volt, orvosi rendelő, kereskedelmi kirendeltség, egészen az államosításokig burjánzott az üzleti élet. Burjánzik megint. Egy pincetácson fityegő közlemény arról tájékoztat, hogy „Kutyacsizma érkezett, Wau-Wau!" (így), és megtudhatom, hogy Oskü Csaba gtafológus a Graffiti moziban fogadja azokat, akik a sorsmegér­tésre fogékonyak. Igaz, a Graffiti mozin lakat fityeg. Bezárt. Ám két házzal odébb lovas felszerelés kapható a „Morse shop"-ban és „fürdő soha" kellékek egy olyan boltban, amelynek a hiányzó „z" betű pót­lására már nem telt. így burjánzik a József körút kétezerben. Nem baj, kinövi. Azért beval­lom, én felsültem ott. Mert mondta Mécs Imre, hogy a Baross utca mind­egyik sarkán volt cg)' kávéház. Nézzem meg, mi van ott most. Megnéztem. Az egyik sarkon óriás betűkkel ki van írva emelet magasan a falra: STEX ALFRÉD HÁZ. Jó ég, gondolom, hiányosak a helytörténeti is­mereteim, ki volt az a Stex Alfréd? Bemegyek, barátságos kávéház, utcára néző ablaktáblák előtt állnak az asztalok. Lépcső a játékgépekhez. A bárpult mögött fölényes réz vigyor. Kérek egy kávét, és megtudako­lom, kinek a mellszobra felügyeli a helyiséget. Józsi úr felvilágosít, hogy az bizony maga Stex Alfréd, az ő dédapja. Olvassam csak cl az életrajzát az ét­lapon. Ott áll, hogy Stex Alfréd 1908-ban született Pozsonyban, vagyonát lutrin, kártyán, kockán, lóversenyen szerezte. 1934-ben kiment Amerikába, Las Vegasban mindmáig utca őrzi a nevét. Kérdem Józsi urat, hogy is volt ez, mikor és miből nyitotta meg a kávéházat a dédapja. Szabadkozik és vigyorog. Akkor esik le a tantusz, hogy az egész történetből egyetlen szó sem igaz. Ami a József körút és a Baross utca sarkán nem meglepő. 2000. február 3. Kalmár György Pillanatkép Második napja zuhog az eső. Mondják, ezt is meg lehet szokni, és egyéb­ként is, erre vártunk egész nyáron. Már aki. Nekem történetesen tanúim vannak, hogy amikor mindenki - a flórát és a faunát is beleéttve - ájuldozott

Next

/
Oldalképek
Tartalom