Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 49. (2005. ősz)

Épül, fogy, olykor pedig omlik

tak az építmény gerendáira holmi gigantposzterek, amelyek a maguk vásári harsányságával a múló értékeket, a suhanó pillanatot sugallják. Miközben az állvány csak áll egyre, tiszta építészete - örök! 1993. november 30. B. I. A. (Az épületet azóta felújították. Lapzártánkkor hónapok óta mélygarázs épül a Pollack Mihály téren. A szerk.) A József körúti identitás Topogok a József körúti kapu előtt, az ördögbe, hogy tudok itt bejutni, hiszen egy lakót sem ismerek. Fejébe húzott micisapkában, kendővel a vállán kilép egy asszony. - Kit keres? - kérdi bizalmatlanul. - A házmestert — felelem. Úgy mér végig, mintha az űrből érkeztem volna. - Házmester nincs. Akkor a viceházmestert - folytatom, de csak gondolatban, inkább előrukkolok: Mécsékről tudakozódom, itt laktak a másodikon. Ismette őket? A sárkány metamorfózisa következik. Hogyne ismerte volna, a szomszédjukvolt. Ha tudnám, hány beteg járt a főorvos úrhoz. Azt is gyógyította, akinek egy vasa sem volt. Az Imrével a gangon játszottak. Gyufásdobozokból csinált neki bababútort. Mindenki mondta, hogy ebből a fiúból feltaláló lesz. Lett is. Fs traccsolunk a huzatos kapualjban Mécs Imre földijével, Durgonics Zsuzsannával. Mert leánykori nevét is elárulja, nem tudom, mivel nyertem meg a bizalmát. A Mécs fiú a József körút 67-ből azt mondja, neki ez a szülőföldje. Ez a kapualj, ez a lépcső, amely mindig arra ingerelte, hogy felfele is fusson rajta, mert olyan nagyon szélesnek találta, ellentétben a metedek hátsó lépcsővel, ahol a cselédek cipekedtek. Akkoriban még a kapualjban ült a viceházmester, és ellenőrizte, kijön be, ki megy ki. „Amikor anyám bejött beszélőre '56 után, és kérdezte, milyen a börtön, mondtam, hogy anyám, itt rengeteg a viceházmester." Vannak emberek, akik szülőföldjüknek neveznek egy országot, netán kontinenst. Mécs Imre identitása József körúti. Hogy azután melyik az a József körút, amelyhez ő kötődik, nem tudom. Az ő Józsefvárosa az a Mária utca sarki pince, ahol a jezsuiták százötven üldözöttet rejtegettek, és ahová anyja három gyerekével menekült — a dok-