Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 49. (2005. ősz)

Házak, utcák, terek, boltok, lakótelepek

be, és arra sem sokan ügyelnek, hogy figyelmeztessék a nem látókat az új tárgyak, utcabútorok megjelenésére. A vakétterem ötletét a tulajdonos, Zolcer János a lányától hallotta. 0 Kölnben járt hasonlóban, és nagyon tetszett neki. -Véletlenül csöppentem a vendéglátásba - vallja be Zolcer úr -, és ha már így alakult, valami mást akartam csinálni, mint a többiek. Másfél hete nyitottuk meg ezt az étteremrészt, de már minden este van ott négy-nyolc vendégünk. Hogy ízlik az étel, az látszik a kihozott tányérokon, mert szinte mindegyik olyan, mintha el lenne mosogatva. A sötétben mindennek más, erőteljesebb az íze. Az ötlet sikeresnek ígérkezik, akik eddig kipróbálták, mindannyiuknak tetszett. Az étteremben egyébként négy vak pincér dolgozik felváltva. Okét a Vakok Szövetsége ajánlotta, mert szakképzett világtalan felszolgálót nem lehet találni. A sötétben azonban magabiztosan mozognak, látók nem is tudnának ott felszolgálni. Zolcet János nem akarja megideologizálni a dolgot, bár tudja, mennyire fontos a munkalehetőség négy pincérének. Mégis, a különleges étterem célja nem valamiféle jótett, hanem egyszerűen annyi, hogy a látók átérezzék a nem látók világát. Akik itt járnak, talán megértőbbek lesznek velük, hiszen óhatatlanul elgondolkodik mindenki ezen a megízlelt másfajta világon. Arról nem is szólva, mennyire jó visszatérni a fénybe, rádöbbenni, hogy elég ok a boldogságra az egészség. -Viszontlátásra - köszönünk el a vak pincérektől, akik ugyanezzel búcsúznak tőlünk. Eszünkbe sem jut már mentegetőzni a számukra sem különös szófordulatért. 2002. szeptembet 10. Sándor Tünde „Mint asztal abrosz nélkül" A gyorséttermek elveszik a cigányzenészek kenyerét Nincs kinek elhúzni a nótáját. És ha nem mulat a nép, akkor nincs szükség mulattatókra sem. Vagyis veszélybe került a cigányzenész-utánpótlás. A prímások, a cimbalmosok, a nagybőgősök újabban nem vendéglátósnak, hanem kereskedőnek, számítógépes szakembernek, jó esetben komolyzenésznek adják fiaikat. Pedig hazánk zenei nagyhatalom, vendéglátós zenészeink világszerte kapósak. Itthon kevésbé.