Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 49. (2005. ősz)

Házak, utcák, terek, boltok, lakótelepek

Először is rá kell döbbennem, hogy a helyzet egyáltalán nem egyértelmű. Adatok és vélemények feszülnek egymásnak. Prímások állítják például, hogy a jó zenésznek van munkája. Ugyanők mondják, hogy már semmi sincs úgy, mint rég, gyorséttermek nyíltak jó hírű vendéglők helyén. Aztán ott van néhány roma vezér nyilatkozata, miszerint munkalehetőség híján számos cigányzenész vándorolt ki Kanadába. Lakatos Menyhért író erre azt mondja, hogy innen nem ment ki senki, mert aki itt nem tud megélni, az hogyan élne meg Kanadában. És egyáltalán: ma már nem kell kivándorolni, lehet menni legálisan is. Mindenesetre Budapesten legalább kétszáz állástalan cigányzenészről tudnak. - Mintha nem lenne abrosz az asztalon - példázza a cigányzenekar nélkülözhetetlenségét Kozma Kálmán, a Gundel étterem igazgatója. - A Gundelban a cigányzene semmi mással nem helyettesíthető, meghatározó elem. Egyszer kíséreltünk meg a csendes téli estékre egy vonósnégyest beállítani, amit a vendégek alaposan zokon vettek. Volt, aki kikérte magának, hogy ideutazott Magyarországra, és meghiúsítottuk az egyik fő programját, vagyis egy cigányzenés vacsorát a Gundelban. Ma már nem tennénk ilyet, mert egyértelművé vált, hogy ez a 104 éves étterem nemcsak az építészet és a festészet, hanem a cigányzenei művészet palotája is. Lakatos György, a Gundel vezető prímása világot járt ember. A tengetentúlon többször is megfordult, de játszott mát a Milánói Scala színpadán is. Zenészcsalád az övé, nem volt hát kétséges, hogy mi lesz belőle, ha felnő. Alig mólt négyéves, amikor már hegedülni tanult. -A Gundelban mindig is a legnagyobb prímások játszottak. Én 10 évig muzsikáltam a Gellértben, 15 évig a Hiltonban, aztán kerültem ide-vázolja rövid életrajzát. - A fiam sajnos már klasszikus zenét tanult. Persze az is megtörténhetett volna, hogy nem zenész lesz belőle, mert ne higgye ám, hogy mindegyikünknek a vérében van a tehetség. De az is biztos, hogy cigányzenét játszani csak egy roma tud igazán. A legjobb magyar is csak úgy játssza azt, mint egy közepes tudású cigány. Lakatos úr nagy huncut. Szeme villanásából látszik, hogy ismeri a nőket, és egyáltalán: ismeri az embert. Hiszen ez a szakmája. Mindig tudnia kell, hogy mikor, mivel lehet feldobni a hangulatot, észre kell vennie a vendég minden rezdülését. Kozma Kálmán szerint a cigány muzsikusok igen jó pszichológusok. Tudják például, hogy a borravaló nagyságára nem lehet következtetni a vendég által rendelt ételek árából. Lakatos György találkozott mát olyan emberrel is, aki egész este szódavizet ivott, de a zenészeknek busásan fizetett. - Hollandiában történt, hogy másfél órán átjátszottam egy párnak, operát-viperát, amit csak kértek-meséli el kérésemre legkisebb fizetsége törté-