Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 49. (2005. ősz)

Házak, utcák, terek, boltok, lakótelepek

Újpalota, a várossá nőtt lakótelep Harmincéves a megvalósult makett - Szép, ilj otthon vadidegen szomszédokkal, nagy távolságok, örökös cipekedés A kerület és a főváros korabeli vezetői, tervezők, kivitelezők, szociológusok, városkutatók és néhányan az első beköltözők közül vettek részt azon a tudományos konferencián, amelyet nemtégiben rendeztek Újpalotán a lakótelep fennállásának harmincéves jubileuma alkalmából. Az előadásokból egy Zalaegerszeg nagyságú város születésének és várossá fejlődésének története bontakozott ki. Tízemeletes házak szalagjai szegélyezik a négysávos, fotgalmas utakat. A védett belső parkok közepén négyszintes lakóépületek karéjában gyermekintézmények. Újpalota, a megvalósult makett, a mesterséges város, a szociológiai fogalommá lett lakótelep immár harmincéves. Egy 1955-ös térképen még zöld folt látható Újpalota helyén. A Páskom dűlő kukoricásai, vizenyős-zsombékos parlagföldek, füzes turjánosok húzódtak itt, egy felszámolásra ítélt régi temető mellett. Pestújhely és Rákospalota határában jelölték ki egy új városrész, a tizenötezer lakásos lakótelep helyét. A hatvanas évek kiáltó lakásínségét (okai között a családszerkezet átalakulása, az iparosodás, a meglévő állomány siralmas állapota) tömeges, házgyári lakásépítéssel igyekeztek enyhíteni. A lebontott barakkok, kolóniák helyére emelt kisebb lakótelepek azonban nem növelték elég hatékonyan a lakások számát, hiszen előszóra korábban ott élőket kellett elhelyezni. Újpalota volt az első, úgynevezett zöldmezős beruházás, ahol nem volt szükség lakóházak szanálására, nem kellett kerülgetni meglévő létesítményeket. Ezért a feladat nemcsak lakóházak építése volt, hanem a városi igényeket kielégítő közműhálózatot, oktatási, egészségügyi és kereskedelmi ellátórendszert is ki kellett alakítani. A tizenötezer lakás mellett száznegyven iskolai tantermet, ezeregyszáz óvodai és hétszáz bölcsődei helyet, orvosi és fogorvosi rendelőket, postát és közérteket építettek. A kopár területen Zalaegerszeg méretű város született. Az Újpalota építésére vonatkozó pályázatot Tenke Tibor Ybl-díjas, Mester Árpád és Gallmeyer Ferenc nyerte el. Tenke Tibor városias, utcaszerű elrendezésben gondolkodott. Az eredeti elképzelés az volt, hogy az új városrészt egy nagy útkereszteződés mentén építik fel. A Nyítpalota (korábban Hevesi Gyula) út és a Páskomliget-Zsókavár utca a Fő téren keresztezi egymást. A főútvonalak mögötti csendes, zöldövezeti, védett területeken pedig a nagycsaládosok lakóparkjai és a gyermekintézmények kaptak helyet. A terv kiegészült a mai Drégelyvár, Neptun utcai, Erdőkerülő úti ház-