Pest-budai útikönyvek - Budapesti Negyed 45. (2004. ősz).
ERIKA BOLLWEG Budapest
dőket es a kávéházakat is, ám az ő Budapest-ábrázolása ennél sokkal többet ad: a felületes operett-kötődésen és a zokogó cigányhegedűn túl, a város egykori és mai lakói által közelít Budapesthez. Elette kelnek Buda és Pest hosszú és gazdag történelmének személyiségei; Aquincumban kihallgatjuk egy kofa és egy római légionárius párbeszédét; megismerkedünk művészekkel, festőkkel, akik egyelőre nem olyan ismertek, mint ahogy megérdemelnék. Nemcsak az ember tud azonban beszélni, légkört tetemteni; a köveknek is van mondandójuk. Történelme folyamán Budapestet többször elpusztították, és mindannyiszor fölépítették. Budapest volt „a kereszténység védőpajzsa az iszlám előrenyomulásával szemben" - de méltányolta-e eléggé ezt a Nyugat? Erika Bollweg tájékoztat, ötleteket ad, és arra buzdít: tessék csak bátran, saját szakállukra, minden közhelyet elvetve fölfedezni Budapestet. Részletes gyakorlati tanácsokkal könnyíti meg az eligazodást, tippekkel segít, mit együnk, hol éjszakázzunk... egyáltalán: eligazít. Budapest, a Kelet Párizsa 1872-ben hivatalosan rögzítették a két város, Buda és Pest - beleértve Óbuda és a Alargitsziget - egyesülését Buda-Pest néven. Kötőjellel! Egy évvel később, 1873-ban elhagyták a kötőjelet. Azóta a város a mai napig így írja a nevét: Budapest. Ne feledjék, Pestet ekként kell ejteni: Pescht. Elsősorban azért, mert így helyes, másodsorban azért, mert így nem asszociál az ember egy súlyos betegségre. (A „pestis" németül: „die Pest". A szeri 1 .) Ez volt tehát egy világváros megszületésének az órája. Egy új városé, csaknem 2000 esztendős történelemmel a háta mögött. Aquincumot, amely ma Óbuda kerülethez tartozik, már 106-ban a római Pannónia Inferior tartomány fővárosává nyilvánították, és az Aquincum melletti polgári város törvényhatósági jogot kapott. Budapest kötőjel nélkül azonban nagyon fiatal. Fennállásának 50. évfordulóját 1923-ban ünnepelték, és az azóta világhírűvé lett két zeneszerzőt, Kodály Zoltánt és Bartók Bélát kérték föl az évforduló ünnepi zeneművének a megkomponálására. Bartók Bélának az alkalomta írt Táncszvitje rögtön az ősbemutató után megkezdte világ körüli diadalmenetét. A 19. század második felében Budapest lakossága robbanásszerűen növekedett. Naptól napra többen áramlottak a vidékről az ország fővárosába,
