Pest-budai útikönyvek - Budapesti Negyed 45. (2004. ősz).
Pest város és környéke
Die Stadt Pest und ihre Gegend in Briefen von einem Fremden (1803) Ötödik levél Mielőtt c város épületeinek szemrevételezését lezárnám, és a piac megígért leírásához kezdenék, fel kell még hívnom a figyelmüket arra, hogy a kiváltképpen nagy vagy szép pesti házak számát nem szabad az általam leírtak csekély száma alapján megállapítaniuk. Valójában ugyanis sok olyan épület van, amely vagy nagyságát, vagy építésmódját tekintve rászolgál a figyelemre, mégsem akartam elidőzni náluk, mivel vagy vagyonos személyek magánházai, vagy nyilvános egyházi intézmények, amelyekhez hasonlók csaknem minden valamirevaló városban megtalálhatók. Azért, hogy általánosságban helyes képet alkothassanak maguknak a városról épületei alapján, nagyobbrészt új, jól megépített és ízléssel díszített házakat kell elképzelniük. E tetszetős külső mellett, amelyhez gyakorta még ízléses festés is társul, tapasztalni fogják a város élénk és szívélyes hangulatát, a kis keresztutcákban éppúgy, mint a hosszú és tágas külvárosi utakon. A komor Béccsel összehasonlítva, a kellemetesség - ez a véleményem szerint nagyszerű erény - adja meg a Pesten tartózkodás mindenkinek jóleső, megkapó varázsát. Találkoztam már távoli országokat megjárt, igen jól tájékozott utazókkal, akikarról biztosítottak, hogy a pesti és budai tartózkodás, legalábbis az összbenyomás alapján, kellemesebb emléket hagyott bennük, mint egy bécsi tartózkodás. Ezt a magam részéről is megerősíthetem. Mindkét városban akadnak, persze, olyan kényelmetlenségek, amelyek a szabálytalan elrendezésből és legfőképpen az utcák lejtésének gondatlan kialakításából erednek. Ezért is van nyáron szakadatlan por, amely bizonyos távolságból nézve, mintegy ködbe burkolja a város egész légkörét, és a szemnek meg a tüdőnek éppoly terhes, mint télen a lábnak a sár, amely, mint mesélik, az utcákat gyakran folyamként árasztja el. Az Újvároson és néhány külvárosi utcán kívül alig látni egyenes utcát, ennélfogva csaknem valamennyi sarok tompa- és hegyesszögből áll. A voltaképpeni régi városban ez nagyon is magyarázható, ám ha itt-ott az újabb létesítményeknél is azt tapasztaljuk, hogy a legszebb és legnagyobb házak hegyesszögben kiugranak, vag\' éppenséggel tompaszögben háttérbe szorulnak, csak azért, hogy egy jelentéktelen utcácska sarkát elérjék, vagy az éppen olyan jelentékte-