Budapest metamorfózisa - Budapesti Negyed 14. (1996. tél)

A VOLT ÉS A VAN - A Fővárosi Közmunkák Tanácsa és Budapest, a nemzeti és regionális főváros

tessék. Magyarán szólva, ez az önkormányzati törvény nem kell, rossz, csak gátolja ennek a városnak a fejlődését. Tamás: Két dologra nincsen fölkészülve ez a típusú felvilágosult abszolutizmus. Az egyik az, hogy a 19. századi városlakókhoz képest a maiak sokkal tudatosabbak, önállóbbak, saját akaratuk, saját tér- és természetszemléletük van, saját mozgalmakat képesek szervezni — szerveznek is —, és nem mondhatjuk nekik azt, hogy nagyon helyes, fiúk, szervezzetek csak zöld mozgalmat Pestlőrincen, amíg az csak zöld; de ha minket, a város felvilágosult tervezőit zavar, amit csináltok, akkor fogjátok csak be a szátokat. Ilyen nincs. Szerintem tehát ugyanannak a dolognak két tétje van. Vagyis ezt a játékot csak úgy lehet játszani, ha végigjátsszuk a dolgot az öregasszonyokkal is, vagy az öregasszonyok érdekképviselőjével. Ez az első történet. A második, ami viszont közös kelet-európai betegség, és sokkal régebbi, nagyobb és szép kelet-európai városok, például Szentpétervár is ebben szenved, hogy nem volt soha gyakorlatuk abban, mi a teendő, ha megjelenik egy modern értelemben vett komoly tőke. Tehát mit jelent az, hogy igenis nem szabad megőrizni az Andrássy úton a társbérleteket, mert egy világváros közepén, ilyen miliőben multinacionális vállalatok regionális központjai és bankok szoktak működni. És mi történik akkor, amikor ez a városi társadalmi szövet valóban szembetalálja magát, nemcsak a Káldy Gyula utca sarkán a hollandokkal, hanem még húsz ilyen esettel? Annál is inkább, mert ugyanakkor megéli azt, hogy a szeme láttára rohad le ebben a dinamikusan fejlődő városban az Andrássy út, és hogy becsuknak fölvirágzó kis üzletek. Vagyis, ha az Andrássy úton nem történik valami egészen radikális társadalmi szövet-átalakítás, akkor nem megy be az autószalon, nem megy be a bank, tehát nem lehet helyreállítani az adott városrész funkcióit. Preisich: Budapest mostani fejlődése és jövője szempontjából nem a főútvonalak jövőjét érzem a legtragikusabbnak — noha városrendezőként azok érdekelnének leginkább —, hanem a főútvonalakon kívüli belső városrészek jövőjét. A pesti belső városrészekben lévő lakásállomány menthetetlenül lerohad és semmivé válik, és ezt kerületi szinten nem lehet megakadályozni. Ráday: Két év múlva lesz 125 éves a Főváros. Egyben ez lesz a választási kampány-időszak is az önkormányzatok számára. Vagyis ez a két év múlva bekövetkező esemény tulajdonképpen próbakő a 23 kerületi és a fővárosi önkormányzat számára: tudnak-e együttműködni azok az emberek és adminisztrációik, akik (amelyek) ezt a várost vezetik, annak érdekében, hogy méltóképpen ünnepelhessék meg együtt a főváros egyesítését. A fölkészülést, a magunk részéről, ezzel a beszélgetéssel elindítottuk.