Budapest metamorfózisa - Budapesti Negyed 14. (1996. tél)

A VOLT ÉS A VAN - A Fővárosi Közmunkák Tanácsa és Budapest, a nemzeti és regionális főváros

törvényi szintű kisszerűség, amivel struktúrájában egyenrangúvá degradálják más kisebb városokkal, illetve falvakkal. Szerintem ez rendkívül nagy kár — és nemcsak Budapest, hanem más települések szempontjából is. Én úgy képzelem, hogy alapítványi szisztémában működhetne egy olyan szakmai szervezet, amely árnyék-Közmunkatanácsnak lenne tekinthető, szakmai kérdéseket fogalmazna meg, politikai pártállástól független szakértők dolgoznának benne, és folyamatosan tanácsokkal látnák el a fővárost vagy a helyi önkormányzatokat, illetve szakmai segítséget nyújtanának számukra. Csakhogy ennek én most nem látom a jövőjét. Azt hiszem, hogy ez csak a politikai kultúra finomodásával jöhetne létre, ami nagyon sok idő: több választási periódus kell ahhoz, hogy az a pártszemlélet, amely ma a közéletben működik, kicsit enyhüljön, és megerősödjön a jó értelemben vett lokálpatriotizmus, a helyi öntudat, ami a reformkornak vagy a kiegyezés korának is olyan fontos hátteret biztosított a nagy művek megvalósításához. Ráday: Tehát az egykori önálló pénzügyekkel, beleszólási, ellenőrzési, határozathozatali lehetőséggel rendelkező, az utak vonalának megszabására, rakpartépítés elindítására, elnevezések meghatározására, tehát a város tevékeny fejlesztésére és mindenben döntéshozatalra feljogosított testület utódaként esetleg ma is egy tanácsadó testület működhetne. Esetleg tanácsolhatná, mondjuk, a VI. kerületnek, hogy ne engedje a Nyugati Pályaudvar homlokzatára reklámrongyok elhelyezését, mert ez nemcsak a VI. kerület, hanem az egész város arculatát rontja. Vagy könyöröghetne a Király utcaiaknak, hogy még ha a bal oldal az egyik kerületé is, a jobb oldal meg a másiké, tegyenek legalább azonos formájú utcatáblát az utca két oldalára. Hadd higgye, aki arra jár, hogy ennek az utcának a páros és páratlan oldala egyazon városon belül van... Preisich: Nekem mint városrendezőnek csak az lehet a véleményem, hogy egy városban a dolgok olyan szoros kapcsolatban vannak egymással, hogy ami az egyik városrészben történik, az mindenképp a másik városrészre is kihat. Nemcsak az út építése — az egyes kerületeken keresztülmenő utakra gondolok —, hanem gondolok az intézményellátottságra, a lakáshelyzetre, minden egyébre. Lehetetlen helyzetnek tartom, hogy az egyes kerületek egymástól függetlenül, a másikra tekintet nélkül próbálják saját területüket fejleszteni. Hogy egy ilyen tanácsadó testületnek mekkora legyen a szerepe, a hatásköre, milyen lehetőségei lehetnének, az más kérdés. De azt még hozzátenném, hogy nézetem szerint ma nem is csupán budapesti, hanem az egész budapesti agglomerációra kiterjedő tanácsadó testületre lenne szükség. Erős a vándorlás, a budapestiek is kitelepülnek, betelepülnek. Ezek a területek olyan mértékben függve-